Szolgálat 23. (1974)
I. Ószövetség - H. Lubsczyk: A fájdalmak férfia (Iz 53,1-12)
Urunk, Istenünk! Hamar kifulladó kishitűek vagyunk, s feladataink messze túlszárnyalják képességeinket és akaratunkat. Engedd látnunk, hogy ígéreteidnek teljesedése már megkezdődött, engedd, hogy ebből bátorságot, kitartást és bizalmat merítsünk. És minthogy mi is csak emberek vagyunk, ajándékozz nekünk néha-néha egy-egy jelet, amely megsejteti velünk, hogy Te mindenek ellenére velünk vagy és közöttünk működöl. Amen. Hans Lubsczyk A FÁJDALMAK FÉRFI A* (íz 53,1-12) Bűnvallomás formájában beszélik el a tanítványok a próféta szenvedéseit és halálát. Nem vádolják a népet, hanem — akárcsak Isten szolgája — vele hordják vétkét. A szakasz, mint Második Izaiásnál máskor is, kettős kérdéssel kezdődik. Ez a nép hitetlenségét és a próféta szavainak igazságát hangsúlyozza. Szenvedéseinek ecsetelése leplezett formában indul, úgyhogy először nem lehet világosan felismerni, kiről van szó. ' Ki hitt hírünknek, s az Űr karja ki előtt nyilvánult meg? 2 Ügy nőtt fel előtte, mint a fiatal hajtás, és mint a gyökér a száraz földből; Nem volt sem szépsége, sem ékessége, hogy megnézzük rajta, és külseje sem volt kívánatos, hogy tetszett volna nekünk. 3 Megvetett volt és az emberek kerülték, a fájdalmak embere, a betegség ismerője; mint aki előtt az ember eltakarja arcát, megvetett volt, úgyhogy nem is becsültük őt. Deutero-Izaiás egész könyve tanúskodik a fokozódó ellenállásról üzenete ellen (vö. 48,8kk; 49,4; 50,6). Isten működése a világtörténelmi eseményekben, amit olyan meggyőzően mutatott be, rejtve maradt hallgatói előtt. Nem akarták meglátni és elismerni az űr „hatalmas karját“, amely a politikai eseményekben megnyilvánult. A vüágot — mint gyakran mi is — előítéletektől befolyásolt emberi vélekedések nyomán ítélték meg. így elmentek a tulajdonképpeni történés mellett. A ,,hajtás“ és „gyökér“ szavak Izaiásnak az „Izáj gyökeréből való vesszőről“ szóló ígéretére emlékeztetnek (11,1.8). De az Isten szolgájában az emberek mit sem látnak a bölcsesség és az értelem, a tanács és az erősség szelleméből, amelynek Izaiás szerint meg kellene nyugodnia Dávid utódán. Inkább a száműzetés száraz földjén nő fel, gyá* Az elemző felfogására nézve vö. Szolgálat 22.sz. 90. o. 43