Szolgálat 23. (1974)

Belon Gellért: A rejtett beszédű Szentírás

italról, utána tódulnak a pusztába, és ő három napig is szóval tudja tartani őket anélkül, hogy emyedne figyelmük és érdeklődésük (Mk 8,2). Szava hatalmát megmutatta akkor is, amikor a templomőrséget elfo- gatására küldik. Azok Jézus nélkül térnek vissza. A számonkérésre „a szolgák mentegetőztek: Ember így még nem beszélt!“ (Jn 7,46) Pedig ezek a katonák nem igen lehettek könnyen elkábíthatók szavakkal! ... De ő is tudatában volt képességeinek. Hiszen tanítványait ezzel biztatta: „Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek, amelynek egy ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani“ (Lk 21,15).

Jézus vallomása beszédmódjáról

Az utolsó vacsorán, földi életének lezárása előtt az utolsó pillanatokban az űr Jézus különös módon jellemzi tanítását. így szól főpapi beszédének végső mondataiban: „Ezeket képletesen mondtam nektek. Eljön az óra, amikor már nem képletesen szólok, hanem nyíltan beszélek az Atyáról“ (Jn 16,25). Majd amikor bejelenti, hogy az Atyához megy, „a tanítványok megjegyezték: Most nyíltan beszélsz, minden képletesség nélkül“ (uo. 29). Ennek a „képletes“ és a „nyílt“ beszédnek a szembeállítását néhány szentírásmagyarázó ugyan csak a főpapi beszédre (Jn 13-16) vonatkoztatja, sőt a legtöbb figyelemre sem méltatja. Pedig lehet, hogy ebben van adva a felelet a bevezetésben fölvetett kérdésünkre.

A Jézus jellemzésében szereplő „képletes“ kifejezés görögül: „en paroimiaisz.“ Ennek hasonszava a parabolé. Ezeket a latin proverbium- mal fordítja, de a héber „masai“ sokkal tágabb értelmű, mint a különböző modern nyelveken szereplő „hasonlat“. (Bár a hasonlat, példabeszéd szavak értelmezésénél is hamarosan rájövünk, hogy a példázott vagy hasonlított dolog csak részben van jelen a példában és hasonlatban, és így amennyit feltár, ugyanannyit el is rejt a példabeszéd; amennyit kijelent, ugyanannyit el is hallgat.) Ezért értelmező szótáraink a héber masal-t — főleg a rabbinisztikában — nemcsak „hasonlat, példabeszédének fordítják, hanem „képletes beszéd, talányos, rejt- vényes beszéd (Rätselwort)“ értelemmel is, ami tehát nagyon keveset árul el abból, amit mondani akar, és így az igazi értelem a szavak mögött van.

Bultmann ezt a rejtett értelmezést kiterjeszti szent János egész evangéliumára. De nem kell nekünk a szentírásmagyarázat szélsőségeüg mennünk, hogy észrevegyük ezt a rejtett beszédmódot nemcsak Jánosnál, hanem a többi evangélistánál is. Hiszen Máténál az apostolok fogják vallatóra Jézust: „Miért szólsz hozzájuk példabeszédekben? ő így felelt: Nektek jutott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait,

2

17