Szolgálat 22. (1974)

Eszmék és események - Ökumenikus jelenségek Norvégiában (Szentiványi Dezső)

leumban nyugszik. De minden síremléknél szebben ragyogtatja nevét az Egyház érdekében kifejtett munkássága.

Dr. Glattfelder Gyula érsek, Csanádi püspök születésének századik évfordulóját március 18-án ünnepelték Szegeden. A Fogadalmi templomban Ijjas József kalocsai érsekkel és Udvardy József püspökkel a váradi, Csanádi és kalocsai egyházmegyéből kb. 70 pap koncelebrált. A szentmise szónoka Udvardy püspök volt. Utána a szemináriumban volt ünnepi megemlékezés.

Fővárosi nagyiparos családból született. Már mint fiatal pap kiváló szónoknak bizonyul, és az egyetemen akkor felállított egyházszónoklati katedrát ő kapja meg elsőként. Itt kezdeményezi szinte semmiből a Szent Imre-kollégiu- mot az egyetemi ifjúság részére. A budai és pesti kollégium után Szegeden és Sopronban is létesült. E kollégiumokból kerülnek ki az ország legjobb értelmiségei.

Fiatalon, 37 éves korában lesz Csanádi püspök Temesvár székhellyel. Mikor az első háború után Temesvárt el kell hagynia, Szegedre jön. Itt megszervezi a Csanádi püspökséget Szeged székhellyel. Szeged érkezésével nagy fejlődésnek indul. Felépül a Fogadalmi templom, a püspöki palota, a szeminárium, amelyben öt egyházmegye növendékei tanulnak. Fölkarolja P. Hunya nagyszerű kezdeményezését, a „Papi Lelkiség“ c. kiadványt. Nehéz felsorolni sok alkotását, de kiemelkedők még az új tanítóképző, az ipari tanulóotthon.

Mikor a pápa kalocsai érseknek nevezi ki, megrendült egészsége miatt már nem foglalja el ezt a hivatalt. De kiad ez alkalomból egy körlevelet, amely szinte lelki végrendelete. Ebben ezt köti papjai és hívei lelkére: „Isten országáért imádkozni, apostoli tevékenységet kifejteni, szüntelenül jót tenni legyen életünk hármas aranyszabálya.“ Teste a Fogadalmi templom kriptájában nyugszik.

M. L.

ÖKUMENIKUS JELENSÉGEK NORVÉGIA NYILVÁNOS ÉLETÉBEN

Az utóbbi hónapokban több érdekes esemény történt Norvégia nyilvános életében, amelyek bizonyos értelemben ökumenikus megnyilvánulásnak nevezhetők, jóllehet azok, akiktől kiindultak, nem annak tervezték őket.

1. 1973 végén egy könyv jelent meg Oslóban, amelyben néhány Norvégia nyilvános életében szerepet játszó katolikus személyiség a katolikus Egyházban végbement változásokról írt a II. vatikáni zsinat következményeként. A könyv címe: Kirke i oppbrudd. Essays. St. Olav Forlag, 1973. Magyarul: A megváltozott Egyház. Erről a könyvről a frederikstadi evangélikus püspök, Per Lönning, a legnagyobb oslói újságban, az Aftenpostenben ismertetést írt. Nagyon jellemzőek az egyes cikkekhez fűzött megjegyzései. Ezekből álljon itt néhány:

A bevezetésben azt írja a püspök, hogy az újítások a katolikus egyházban egészen váratlanul jöttek. Egyetlen józan megfigyelő sem gondolta volna,

6

81