Szolgálat 22. (1974)

Eszmék és események - Két magyar püspök jubileuma (M. L.)

ben testvérekké Isten előtt. Ennek erejében állunk ott együtt Isten előtt . . . és visszük magunkkal közösségünkbe az emberiséget. Akarunk másokért imádkozni, de főleg másokkal együtt imádkozni: öröm, fájdalom, dicséret, panasz tartson mind Isten felé, s nemcsak a magam életében. Ezért tudatosan magammal viszek az életembe mindenkit. Ez olykor nagyon nyugtalanító és izgató lehet, mert ez a .mindenki' egyáltalán nem olyan elvont fogalom, mint látszik; de éppen ezért csupa szellem és élet."

Persze, ahogyan Izaiás nővér mondja, „a szerzetesi ruhával nem vesszük föl az életszentséget“, és bizonyos, hogy a Megfeszített nővérei kiveszik a maguk részét a fizikai és lelki szenvedésekből is. Ezeken át kell kiküzdeniök az Atyának és a testvéreknek mondott végleges „igen"-t. És így lesz életük bizonyság: „A Kereszt által öröm jött a világba."

S. M.

KÉT MAGYAR PÜSPÖK EMLÉKEZETE

Dr. Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök Újaradon született 1824. márc.24-én, 150 éve, sokgyermekes családból. Édesapja építész volt. Gimnáziumi tanulmányait Aradon és Szegeden végezte. Mint papnövendék a központi szemináriumba kerül. 1847.ápr.3-án szentelik pappá. Egyideig káplán. A szabadságharc őt is lelkesíti. Az üldözésektől a gyakori áthelyezések mentik meg valahogy. 1851-ben Temesváron teológiai tanár. Fényes szónoki képessége mind közismertebbé teszi. A kor legégetőbb kérdéseit élesen megvilágító beszédei mindig eseményszámba mennek. Már mint kanonok mondja 1872-ben, Szent István ünnepén, Buda várában országszerte híressé vált beszédét. Azok szerint az idősebb váradiak szerint, akik még hallgatták, előadása, hangja nyugodt, inkább pátosz nélküli volt, de a tömeget mindig magával ragadta és lebilincselte.

1873-ban szatmári püspök lesz, Ipolyi Arnold halála után, 1887-ben pedig a váradi püspöki széket foglalja el. 1893-ban kapja meg a bíborosi kalapot. Szatmáron és Váradon egyaránt számos iskolát alapít, alapítványt tesz és lelkészségeket szervez. A debreceni piarista algimnáziumot főgimnáziummá fejleszti, és megtelepíti itt a Miasszonyunkról nevezett iskolanővéreket. Ez az iskola ma is működő katolikus iskolája az országnak. A budapesti Jézus Szíve és kármelita templom értékes orgonája szintén az ő ajándéka. Szent László nyolc százados emlékünnepe alkalmából ő készítteti az 1892-ben leleplezett Sz. László-szobrot, amely ma is áll a székesegyház előtt Nagyváradon, és a szent ereklyéjének 10 000 Ft-os költséggel gyönyörű hermát adományoz. A püspöki palota körüli hatalmas telekből sokat átenged a város fejlesztésére. A váradiak kedvelt pihenőhelye ma is a szép Schlauch-tér.

A temesvári temetőben a magaépíttette szép kápolnába helyezték örök nyugovóra 1902.jún.12-én bekövetkezett halála után. Fehér márvány mauzo80