Szolgálat 21. (1974)
Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: Tudomány és hit
mutatkozik. M. Polányi, a magyar származású természetbölcselő beszámol arról, milyen magánosán maradt Planck nagy fölfedezésével. Bár elméletét pár éven belül meglepő jelenségek igazolták, annyira idegen és újszerű volt, hogy tizenegy év kellett ahhoz, hogy a vezető természettudósok elfogadják, sőt a kvantumokkal kapcsolatos viták még 1914-ben is „ünnepi ebédeken tréfák anyagául szolgáltak“ (a fölfedezés 1900-ban történt).6 A klasszikus és modern fizika körül keletkezett viták nem rombolták le a természettudományok tekintélyét. Az új fizikai világkép sikerét az atomfizika kifejlődése bizonyította. A természettudományok alkalmazásának eredményeit pedig a technika vívmányai folytán szinte mindenki tapasztalhatta. A hit és tudomány területének radikális elválasztását képviselő irányok Ezeket I. G. Barbour nyomán 7 három nagy csoportba oszthatjuk: 1) A neo- ortodox protestáns teológiai iskolák, amelyeknek kétségtelenül egyik legkimagaslóbb alakja K. Barth. 2) Egzisztencialista irányzatok. 3) A nyelvanalízis (linguistic analysis) módszerét felhasználó irányzatok. Az első csoportba tartozó irányoknak különösen a két világháború között volt erős hatásuk a protestáns teológiában. Krisztus központi szerepét hangsúlyozták: Istent csak a kinyilatkoztatás hittel való elfogadása által tudjuk megközelíteni, úgy, ahogy ő Krisztusban és Krisztus által kinyilatkoztatta magát, és ahogy róla a Szentírás tanúskodik. A természet maga nem reve- lálja Istent. Természetes meggondolásokkal sem Isten létezését, sem tulajdonságait nem tudjuk megismerni. Csak a hit által, Isten szabad ajándékaként tudunk Vele találkozni. Következésképpen a teológia teljesen autonóm a természettudományos elméletekkel és azok következményeivel szemben. Az egzisztencialista irányok a személyes elkötelezettség fontosságát emelték ki. A személyi önátadás világa az ,én-Te' viszonyban egészen más világ, mint a tudományos, objektív szemléleté. Csak az előbbiben bontakoznak ki a szunnyadó személyi értékek, állandó nyíltságban, készségben, állandó párbeszédben, önátadó szeretetben. Isten csak ebben a személyes viszonyban tevékeny. A Biblia szavait is csak ebben a személyes viszonyban szabad értelmeznünk, úgy, mint ami új reményt, elhatározást, benső, személyes megújulást ad. De éppen ezért nem kerülhet összeütközésbe történelmi tényekkel, vagy a tudomány személytelen, semleges világával. R. Bultmann egzisztencializmusa, amely a második világháború után erős befolyást gyakorolt a teológiában, a teremtéstörténet tanítását úgy értelmezi, mint személyes hitvallást: ,Uram, Te vagy a Teremtőm'. A teremtéstörténet nem a világról szól, hanem nekem szól: úgy kell értelmeznem életemet, mint Isten ajándékát.8 A nyelvanalízis filozófiai iskolája főleg az angolszász nyelvterületen virágzott ki a két világháború között, amikor a logikai pozitivizmus befolyása hanyatlani kezdett; mintegy ennek helyébe lépett. A logikai pozitivizmussal 25
