Szolgálat 21. (1974)
Tanulmányok - Cserháti József: Mai igehirdetésünk és a hit
tus által adott jelek jelzésében és közvetítő erejében Krisztust érintjük és befogadjuk, egyesülünk vele hitünkben és odaadásunkban. így a meghirdetett igének is szentségi jellege van. Áll ez főleg az igének a szentmisébe beépített liturgiájára, amelyben felbonthatatlan egység jön létre Krisztus halálának és feltámadásának meghirdetése, az igét hallgató nép válasza és a tulajdonképpeni áldozat között (Lit. Konst. 9). A következőkben a szokásos hármas kérdésfelvetés alakjában a „miért“, „mit“ és „hogyan“ problémájára szeretnék még kitérni. Az igehirdetés miértje: a kinyilatkoztatás A hirdetés miértje ugyanaz, ami a hité: felfigyelni az isteni beszédre, meghallgatni, követni és azután továbbadni. Ezért a hirdető is mindig hallgató és hivő, de a hivő is az isteni hit továbbadója. A kettőnek azonos vonalúsága onnan jön, hogy a hitnek és hirdetésének ugyanaz a motívuma: a beszélő Isten tekintélye. A hirdető első alapélménye a hit kiemelő és felemelő aktusa: elfogadom az isteni önkinyilvánítás tényét. Isten beszélt hozzám, kell, hogy e megrendítő valóság szent félelemmel töltsön el; Isten beszédét kell továbbadnom, ez emberi kereteket felülmúló küldetés, de leírhatatlan és felülmúlhatatlan örömmel eltöltő valóság is. Eltölt az Isten hatalma, a Szentlélek tüze, az Isten országa küldötteinek apostoli felelősségtudata. Ez az a lelkűiét, amelyben elsöprő és mindent betöltő hangos felkiáltással felhangzik a Credo, minden hirdetés kezdete és — mint tudat és élmény — belső, alapvető, formáló ereje. A hit a hirdetésből származik, a hirdetés pedig a hitből. „Hittem, ezért beszéltem.“ Hitünk egész rendszerében a beszéd áll a középpontban. Isten beszélt, az Istentől küldött hirdetők ajkáról hangzik el ismét az isteni beszéd, hogy az emberek meghallják és befogadják az isteni szót. Amióta az isteni Ige emberré lett, az üdvösség útját minden időben a beszéd, vagy inkább a hirdetés és a hallás határozza meg. Az igehirdetés „miértje" vagy célkérdése tehát már választ kap a hit első tényével: Isten beszélt és megnyilatkozása kötelező számunkra. Nem is hirdethetnénk mást, mint Isten beszédét. Az isteni beszéd önfeltáró, Isten életét, megismerését, akarását, jóságát és szeretetét nyilvánítja ki. A kérügma tartalma: Krisztus misztériuma Ha a kérügma fogalmának első jegye a beszéd, Isten beszéde és a hirdető beszéde, akkor második vonását az isteni beszéd tartalmi sajátossága határozza meg. A kérügma az isteni beszéd hirdetése úgy és azzal a tartalommal, ahogyan az Isten ajkán elhangzott. Az isteni kinyilatkoztatás forrása a szentírás, amelyet éppen ezért a tanító egyház két évezreden keresztül gyermeki tisztelettel vett körül és hirdetett a különböző korok embereinek. 14
