Szolgálat 21. (1974)
Tanulmányok - Mihályi Gilbert: A hit mint a keresztény lét alapvetése
Ábrahám életéből azt is megtanuljuk, hogy hite nem volt egyszersminden- korra „kész“ hit. Kezdetben csak olyan volt, mint a rügy. De nyitva állt a teljességre, és Isten kegyelme kibontakoztatta. Válaszolt Isten hívó szavára, élete minden vonatkozásában ahhoz Igazodott. Egész élete nem volt más, mint ennek az alapvető „igen“-nek a kibontakozása. Vagyis Ábrahám hitből élt. A folytonos megélés során pedig ez a hit egyre tisztult, fejlődött, erősödött és érett. Amint az eddigiekből kitűnik, a hit tulajdonképpen alapvető döntés, amellyel az ember Istenéhez csatlakozik. Ez az önmagát legyőző önátadás ott van minden újabb elhatározásban, mint annak ihletője és formálója. Ezekben a folytonos döntésekben, amelyek életünket kiteszik, a hivő alapvető „igen"-je szellemében határoz, s ebben a napról-napra megújuló szeretet- elkötelezettségben hite mélyül, fejlődik, igazabbá válik és tökéletesedik. A hit azonban sohasem lehet a szó szoros értelmében „kész“, mert az emberélet zarándoksors, s ennek jellemzője az állandó, örökös keresés, korlátoltság és be-nem-fejezettség. Amikor a hit teljessé válik a „szemtől- szemben" való szemlélésben, akkor meg is szűnik. Mindebből az következik, hogy a hit — ha igazi — nem lehet egyszerűen másoktól örökölt, átvett, csak személyes meggyőződésben átélt. A hivő ugyanis nem annak születik, hanem azzá lesz. Személyes elkötelezettség nélkül a hit csak olyan, mint a külső máz, könnyen lepattog. A hit a keresztény lét gyökere, és miközben egyre jobban belenő a Szeretet misztériumába, egyre szebb és dúsabb életet tud táplálni. A hit nem egyenlő a tudással Abrahám hite nem tudáson alapult. A hit és tudás ugyanis nem azonos. A tudás, ahogy általában értjük, a valóság gondolkodáson, tanúságokon és érveken nyugvó belátása. A 2x2 = 4 bizonyítható. Ez tehát tudás és nem hit. A víz bizonyos hőfokon mindig felforr. Ezt tudom, és nem hiszem. A nehézkedés törvénye bebizonyítható, tehát nem a hit tárgya. Ábrahám hite nem érvek és bizonyítások eredménye, hanem bizalmas megsejtése a Szeretetnek. Ezért mondja a Szentírás, hogy a hit „meggyőződés a nem szemléltekről (Zsid 11,1). A hit nem tudás, mert ha egyszerűen az volna, akkor a nagyobb tudású ember, az ún. ©fit üdvözülne, míg mindenki más ki lenne zárva az üdvösségből. Istennél azonban nincsen diszkrimináció. Isten személyválogatás nélkül mindenkinek felajánlja üdvözítő szeretetét, és azt akarja, hogy minden ember hitben elfogadja azt. A tudás önmagában nem kezeskedik a hitről, nem is minősíti. Ezért például a teológus, a hittudós nagyobb tudása nem szükségszerűleg jelent naNövekvő, mélyülő hit 10
