Szolgálat 20. (1973)
Halottaink - Kovács István (M.L.) - Dr. Szalay Gyula János OP (Temel M. Amata)
mindent kedvesen és jókedvvel végzett. Rosszkedvűnek nem igen lehetett látni, legfeljebb szomorúnak, mikor a bűn burjánzásába ütközött. Mert Isten hántása az ő szívét is mélyen lesújtotta, de saját személyének hántását béketüréssel viselte el. Egyik lelkigyermeke írja róla: „Amíg drága Lelkivezetőm mellettem volt, mindenben mellettem volt! Olyan egyéniség volt ő, aki Szent Pál szerint .mindenkinek mindene létt‘. Ő maga kopott, rongyos reverendában, ormótlan cipőben járt, de keze mindig áldást és simogatást adott, szavai egyszerűek, tiszták és érthetőek voltak, két kopott aktatáskája csak úgy ontotta a gyerekeknek a cukrot, csokoládét, képeket, könyveket, kis ruhákat, cipőt, pulóvert. Amit kapott, mindenét elosztogatta, kevés nyugdíját, stipendiumait, egészen az utolsó fillérig. A szíve élő, égő, lüktető szeretet volt. önmagát sose kímélte, éjjel-nappal úton volt és vitte a legszentebbet a betegeknek. Ez volt legkedvesebb foglalkozása. Mindenkihez volt egy kedves halk szava: .imádkozzékl Kérje a mindenkor segítő Szent Szüzet!' .Szeressétek egymást!' És mindenben ő adta a példát mindenkinek." Lelkigyermekeit legtöbbször ő kísérte el utolsó útjukra. A halál is hivatása teljesítése közben, beteglátogatással kapcsolatban érte, március 25-én, a Szűzanya ünnepén, akit annyira szeretett. Nagyon szerette Istent és mindenki mást Érette. Pedig nem volt könnyű életsorsa. De mint Krisztus papját megpróbáltatásaiban segítette soha fel nem adott hite, törhetetlen reménye és a megingathatatlan istenszeretet. Hiszem, hogy hallhatta Urától a vigasztaló szavakat: amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, nekem tettétek (Mt 25,40). Meszlényi Antal kanonoktársa KOVÁCS ISTVÁN (1908— 1973) Középpulyának, ennek a nagy többségében magyar burgenlandi falunak volt éveken keresztül lelkes pásztora. 1908.jan.1-én született Légréden, a Bánátban. 1932-ben szentelték pappá Zágrábban. 16 éven át több helyen működött Jugoszláviában, majd Magyarországon. 1948-ban jött Burgenlandba és 1956 óta Középpulyán gondozta a híveket. Renováltatta a templomot és a plébániát. Az ő elgondolása szerint újították meg a hősök emlékművét is. A magyar irodalomért és művészetért szívből lelkesedett. Kis plébániáján az írókat, művészeket, színészeket mindig örömmel látta vendégül. Igaz szeretettel hívta mindig paptestvéreít is. A magyar papi lelkigyakorlatok, rekollekciók, zarándoklatok elmaradhatatlan, buzgó résztvevője volt. Temetésén P. Galambos Ireneusz OSB oberschützeni hittanár és P. Nyers János SDB gráci magyar lelkész együtt végezte a szertartást Elias Hanifl régebbi esperesével. Dr. László István eisenstadti püspök nem tudott jelen lenni váratlanul elhúnyt papjának végtisztességén. Msgr. Petschovitsch olvasta fel a föpásztor magyar nyelvű levelét. A püspök kérte a pulyaiakat, ne feledjék a temetőjükben nyugvó buzgó lelki- pásztorukat, és mindenkor járjanak azon az úton, amelyet ő példájával és szavaival mutatott. Az ausztriai magyar paptestvérek szívében nagy űrt hagyott a jó Kovács Pista távozása, hisz mindig üresen marad ezután egy hely, mikor összejönnek. Az oltártestvérek imádságos szeretete nem fogja feledni őt. M.L. Dr. SZALAY GYULA JÁNOS OP (1891 — 1973) 1891. júl. 3-án született Szombathelyen. A domonkosok osztrák-magyar rendtartományának gráci konventjében nevelődött igazi, egyedül Isten dicsőségét és a lelkek 102
