Szolgálat 20. (1973)

Tanulmányok - Csányi Dániel: „Az Emberfia azért jött, hogy szolgáljon“

ra az Atya lényegét és akaratát; ezt a feladatot az igaz szolga hűségével teljesíti; halálig való engedelmességében kinyilvánul, hogy ő az Atya egyetlen szerelmes Fia. A feladatot Jézus teljesíti, a velejáró szenvedések folytán tökéletessé válik, az írást beteljesíti, Atyja pedig feltámasztja és megdicsőíti. A szinoptikus krisztológia gazdagságára jellemző, hogy ezt a négy jelentést a megvizsgált szövegekben ugyanazzal a szóval fejezi ki: teleioó.

+

A szinoptikusok Jézusa, a hivatása tökéletes megismeréséért, az elszenvedett kudarcok és közeledő kínhalála mélyebb értelmének megértéséért, a felismert hivatás teljesítéséért küszködő Jézus, az őt körülvevő homály és fojtogató félelem ellenére hűséges Jézus test-vérünk a szó legigazabb értelmében. Ha ezt a képet, az ő példáját követve, imádságban gyakran szemléljük, segíteni fog minket, hogy testamentumához napról-napra hűségesebbé váljunk:

........ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája.

Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy kiszolgáltassa magát, hanem hogy szolgáljon és életét adja váltságul sokakért ... Ez a vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak ... Ezt tegyétek az én emlékezetemre.“

JEGYZETEK

1 Fordításom eltér az 1968-ban kiadott újszövetségi szentírásfordítástól, hogy a görög szöveget („tón archégon tész szótériasz autón dia pathématón teleiószai“) pontosabban visszaadja. így találjuk a modern idegennyelvű fordításokban, pl. a Bible de Jérusalem-ben is.

2 „Et duas naturales voluntates in eo, et duas naturales operationes (gör. „ener- geiasz“) indivise, inconvertibiliter, inseparabiliter, inconfuse . . . praedicamus“ (DB 291). Figyelemreméltó, hogy e mondat előtt a szövegösszefüggésben a zsinati atyák Zsid 4,15-öt idézik, mint azt a szentírási tanítást, amelynek alapján a mo- notheletizmus tévtanításnak bizonyul.

3 A „közvetett krisztológia“ kifejezést eredetileg Hans Conzelmann kezdte használni az újszövetségi teológiáról írt műveiben. Mi közvetlenül Jacques Guiilet kiváló művéből kölcsönöztük (angol fordításban: The Consciousness of Jesus. New York, Newman 1972).

* Az Űr Szolgájáról szóló tanítást „Második Izaiás“ könyvében találjuk négy énekben: 42,1-9; 49,1-6; 50,4-11; 52,13—53,12.

5 A következő szemelvények bőségesen megvilágítják a közös próféta-sorsot: 3Kir 18,20-46; 19,1-18; 22,24-28; Jer 11,18-23; 15,10-21; 20,7-18; 26; 36,21-26; 37,11-21; 38,1-13; Jn 1,31; Lk 3,2-20; Mt 11.2-5 p; Mk 6,14-29; Lk 9,7.

4 W.F.Albright — C.S. Mann, Matthew (The Anchor Bible, 26.k.) Garden City, N.Y. Doubleday, 1971. 31-32.0.

7 Vö. ehhez a kérdéshez Szabó Ferenc tanulmányát ugyanebben a számban.

8 J. Dupont OSB, Les tentations de Jésus au désert (Coll.Studia Neotestamentica. Studia IV.) Paris-Bruges, Desclée de Brouwer, 1968.

’ J.Guiilet (i.m.19.0.) felhívja figyelmünket arra, hogy a kenyérszaporítás és az azt követő események leírásában, s abban, hogy ezt a pontot adják meg, mint Jézus működésének fordulópontját, a szinoptikus és a jánosi tradíció közeli párhuzamban áll, s ebben a beszámolók lényeges történetiségének egyik értékes bizonyítékát látja. 10 Vö. Guiilet i.m,146.0.

28