Szolgálat 20. (1973)

Tanulmányok - Jacques Loew: Ember az emberek között

E kérdések sorsdöntőek minden keresztény számára. Mindenkinek valamiképpen válaszolnia és választania kell.4 És mivel egyedül maga Jézus nyilatkoztathatja ki önmagát, mivel egyedül a Lélek vezet el bennünket Jézus misztériumának élő ismeretére, azért imádkoznunk kell ezért a kegyelemért: „Domine Jesu, noverim Te . . . “ Uram Jézus, add, hogy ismerjelek Téged! (Szent Ágoston)

JEGYZETEK

1 R. Schnackenburg, „Christologie des Neuen Testaments“, in: Mysterium Salutis 111/1, 232.

2 Ezzel kapcsolatban lásd: Szabó Ferenc: „Viták a történeti Jézusról“: Vigilia 1971/8, 505-511.

3 J. Guillet SJ, Jésus devant sa vie et sa mórt, Aubier, Paris 1971, 19. o. Lásd az egész bevezető fejezetet az „indirekt krisztológiáról“: „Conscience de Jésus et fői des disciples“.

4 Lásd P. Carré érdekes körkérdését: Pour vous qui est Jésus-Christ? Cerf, 1971. fordításban: Ki nekem Jézus Krisztus? Prugg Verlag, Eisenstadt, 1972. — Azóta Heinrich Spaemann a német kultúrkörben is végzett hasonló megkérdezést: Wer ist Jesus von Nazaret für mich? Kösel Verlag, München 1973.

Jacques Loew

EMBER AZ EMBEREK KÖZÖTT

Az ószövetség Krisztus-próféciái után szemléljük most az ember Jézust, az ő oly emberi, oly paradox emberségét. Micsoda alacsonyság akkora nagyság után! Bármennyire meghitt barátunk is az evangélium, bármennyire megszoktuk, hogy újra meg újra elővegyük és olvasgassuk, nem nézhetjük eleget, milyen emberien él, milyen csodálatosan az emberekhez hasonlóan. A kegyelmek kegyelme Jézust úgy szeretni, mint ahogy egy élő embert szeretünk, akinek az életünket szenteltük, egy férfit, vagy egy asszonyt, akivel egyek vagyunk testben-lélekben. Próbáljuk most meg Urunk Jézust az életében nyomon követni, néhány pillanatig szinte elfeledni, hogy ő maga az Isten, hogy mint embert láthassuk.

Először az tűnik szemünkbe, milyen összeszedett ö és milyen nyitott. Érzékei tágan tárulnak az élet felé. Mondhatni antennái vannak, amelyek a dolgokra, az emberekre vannak beállítva. Nem csukott vagy lesütött szemmel megy végig az életen: létezik számára a külső világ. Nem szimbólum neki, nem is illúzió. Belső élete nem tompította el konkrét látását. Képeit, hasonlatait közvetlenül a földről veszi. Amit elmond nekünk, azok az Atyjában látott dolgok, de abból kiindulva, amit Názáretben látott, amivel az utcán találkozott. Mit látott ott a mindenek Ura? A madarakat, amint csipegetik a magot, az ágak közé rakják fészküket, elfogják őket és nyársrahúzva néhány fillérért árulják; a játszadozó, civakodó, szájaskodó gyerekeket; a munkátlanokat, akik

14