Szolgálat 19. (1973)
Ujváry Julianna: Helen Keller
És kérdez, kérdez. Anne feljegyzi, hogy egy nap alatt milyen szavak értelmét akarta megtudni: „jelenség, megalkuvás, energia, reprodukció, rendkívüli, örök, misztérium“. 1893-ban, hét évvel Anne megérkezése után, már görögöt tanul, történelmet, franciát, latint. Későbbi tanrendje magába foglalja a német nyelvet, az angol irodalmat, közgazdaságtant is. 1890 tavaszán elhatározza, hogy megtanul beszélni. Néhány órát kap egy szaktanártól, aztán maga folytatja. Ujjával tapogatja a szájmozdulatokat, mimikát, torkot — és gyakorol. Anne javítgatja fáradhatatlanul, türelemmel a fáradhatatlan, erősakaratú kislányt. A beszédet annyira megtanulja, hogy később előadásokat tud tartani. Hangja nem nagyon kellemetlen, de nem is egészen normális. Az első mondatokat rendszerint át kell „fordítani“, de hamarosan meg lehet szokni és meg lehet érteni beszédét. Ugyanebben az időben tanulja meg a szájról-olvasást is. Balkeze középső, mutató- és hüvelykujjával érinti a beszélő orrlyukát, ajkát és gégéjét, így meg tudja különböztetni az orr-, nyelv- és torokhangokat. De a számára legkellemesebb érintkezési mód a kézbe-írás marad. Ilyenkor nem az egyes betűket fogja fel külön-külön, hanem a szavakat, ahogy mi látók is olvasunk. Tizennégy éves, amikor fejébe veszi, hogy főiskolára, college-ba fog járni. Három évig látogatja előkészületül a Cambridge School-t, tanul együtt a látó, halló, „normális“ lányokkal. Ha nincs meg a szükséges tankönyve domború vagy Braille-írással, Anne olvassa a tenyerébe. így olvassa el többek között Lessing Minna von Bamhelm-jét németül, franciául pedig Moliére és Racine munkáit. Az előadásokat Anne a tenyerébe írja, Helen otthon készít jegyzeteket, emlékezet után. Dolgozatait írógépen készíti. Rengeteg baja van a mértannal, annál kiválóbb a humán tárgyakban. College-i felvételi vizsgáját sikeresen teszi le, németből és angolból egyenesen kitüntetéssel. 1900-ban kezdi el tanulmányait a Radcliff college-ban, 1904-ben megszerzi az egyetemi fokozatot, cum laude eredménnyel. Ez Helen Keller kifejlődésének külső kerete. És ha megnézzük a lelkivilágát ennek a fiatal lánynak, megértjük a 88 évet megélt nőnek egész lelki nagyságát is. Valaki így jellemezte: „Rendkívüli intelligencia és ritka szép szellem, egy test elégtelenségébe zárva, ahonnan Anne Sullivan zsenialitása megszabadította.“ Anne Sullivan zsenialitása és a saját erős jelleme. Kezében tartotta sötét és néma világát és formálta — erősakaratú, céltudatos, nagyon derűs, humorral teli, másokért élő, csupa szeretet emberré. 79