Szolgálat 18. (1973)
Eszmék és események - Krisztus követése (Karl Rahner)
ESZMÉK ÉS ESEMÉNYEK KRISZTUS KÖVETÉSE (Lelkigyakorlatos ima) Urunk Jézus Krisztus, az élő Isten Fia, valóságos Isten és valóságos ember egy személyben, — Isten öröktől fogva, emberré testesült emberi időnkben, amelyben velünk vagy mindennap az idők végéig: imádunk Téged. Mindent megosztottál velünk. Te, az Atya dicsőséges fénye és lényegének képmása, a mi életünket élted. Ismered ezt az életet, megtapasztaltad, kiürítetted poharát. Tudod, milyen. Nem mondhatjuk, hogy nem tudnád, mi az: embernek lenni, hogy nem éreznéd át, mit jelent a földnek való kiszolgáltatottság. Magadon tapasztaltad, mi nekünk a test, a bűn és a halál húsa; mit tesz véges voltunkban e világ hatalmai közé zárva lenni: éhség, halál, politika, tudatlanság, nyomorúság, származás, sorsunkat intéző törvények, a megélhetés kényszere, olyan környezet és életkörülmények rabsága, amelyeket nem magunk választunk magunknak. Ember voltál. így hát bizonyosan értelmes, szép és boldogító embernek lenni. Neked és a Te életednek elhisszük ezt. Azt is megosztottad velünk, amit magaddal hoztál e földre: Atyád szere- tetét, dicsőségét, isteni életét, igazságát, minden igazság igazi magvát. Mindent nekünk adtál, amit az Atya neked adott: az isteni természetben való részesedést, a gyermekséget, a Szentleiket, az örök életet. Elfogadjuk mindezt. Készen állunk arra, hogy végtelenül többek legyünk puszta embernél: az örökkévalóság fiai, Isten gyermekei, az ígéret örökösei, testvéreid, Lelked templomai, királyi papok, akik dicsőítik Atyádat és a világot dicsőítő énekként viszik vissza Teremtőjéhez, szőlőd munkásai, igazságod tanúi, lélekben imádók, a világosság hirdetői, akik apostolod szava szerint csillagként sugároznak a gonosz és romlott nemzedék közepett (Fii 2,15). Élj tehát mibennünk. Tiéd az életünk és a halálunk. A te élettörvényednek vetjük alá magunkat. Rendelkezzél velünk. Nem akarunk csodálkozni azon, ha folytatod bennünk életedet, a hétköznapi, a mindennapi, a keserű életet, hanem mindenkor beleegyezünk. Az az élet ez, amelynek eledele Atyád akarata. Követni akarunk Téged. Folytatni akarjuk imádságodat, örök Főpapunk, minden koron át, mindaddig, míg a világ rázendíthet az örökkévalóság dicsőítő imájára, az örök Amen-re mindazért, amit Isten cselekedett. Imádkozni akarunk a mindennapokban éppúgy, mint életünk nagy pillanataiban, a kísértés mélyén, olajfákhegyi óráink tehetetlenségében, szívünk végső magányának óráiban. Azt a kegyelmet kérjük tőled, hogy mindenkor imádkozzunk és bele ne fáradjunk. Szent73
