Szolgálat 18. (1973)

Az egyház szava - Szent Ignác leveleiből

Ezért kicsit vonakodunk attól, hogy pontosabban megnevezzük az egyes meg­nyilvánulásokat. Ez a változás nem egyedülálló. Az anyáknak gyermekeikkel való bánásmódjában is a korábbihoz képest tekintélyes hangsúlyeltolódást figyelhetünk meg. A gyermekek mások, szabadabbak, önállóbbak, és az ő szereteti] k is más­képpen nyilvánul meg. Valószínűleg így kell látnunk a Mária-tiszteletben ta­pasztalható eltolódásokat is. Napnál világosabb, hogy tiszteletében általában változások állapíthatók meg. Ahelyett hogy azon panaszkodnánk, hogy meghitt gyakorlatok nem hasz­nálatosak többé, inkább veletek együtt új formákat keresünk: a hitről beszél­getve egyben Mária hitére is gondolunk és önmagunkat az ő hitének tükrében szemléljük: az Eucharisztia ünneplésekor közbenjárását kérjük; gyermekeink­nek az ő nevét adjuk. Ezt akkor is megtehetjük, ha ünnepeit talán nem üljük már meg ünnepnapokként, mert a jelenlegi társadalmi életben ez idegen elemmé válhatna, hanem ezeken a napokon esténként jövünk csak össze, hogy az Úr szeretetlakomáját megünnepeljük. A zarándoklatokat is ugyanebben a megvilágításban láthatjuk. Régi formá­jukban valószínűleg sokunkra nem hatnak már, világtól idegen érzelgősségük miatt. De aki megtanult úgy nézni az Egyházra, mint Isten úton levő népére, Istennek e világon keresztül zarándokló népére, az csak hálás lehet Istennek azokért a pusztai oázisokért, azokért az elmélkedésre hívogató helyekért, ahol útközben jólesik megpihennünk, ahol az Úr Anyjának közbenjárására elcsitítja a fájdalmakat és erőt ad továbbmenni. Aki ilyen érzülettel indul búcsújárásra, az valószínűleg megtapasztal sajátmagán valamit abból, hogy mi az Egyház: közösség szeretetben és szenvedésben, olyan közösség, amelynek közepén ott él az Úr és a kegyelem csodáit viszi végbe. Záradék Befejezésül hadd mondjuk el: egész levelünkben egy személy iránti maga­tartásunkat kíséreltük meg kifejteni. Nem elvont teológiai tételről van szó, nem teológiai megkülönböztetésekről, hanem inkább eleven találkozásról, vagy elfordulásról. Mária mint élő személy élő feleletet vár el a keresztényektől, egészen személyes feleletet, ésszel és szívvel adott feleletet. 1968.okt.5. SZENT IGNÁC LEVELEIBŐL A coimbrai kollégium kispapjaínak 1547.máj.7. I Ha megismeritek Isten iránt tartozó kötelességteket és vágyakoztok dicső­ségének gyarapítására szánni életeteket: bizony olyan időben éltek, amikor 70

Next

/
Thumbnails
Contents