Szolgálat 17. (1973)
Könyvszemle - Tilmann: Die Führung zur Meditation (-r-a)
A gyümölcsöző imaélet három alapfeltétele hagyományosan a testi (kézi) munka, a szabadidő helyes kihasználása és a megfelelő ráhangolás: olvasmányokkal, gondolkodással, beszélgetéssel. Basset a szentek életéből vett példákkal illusztrálja, hogy minden lehet „lelki olvasmány". Kinek a szentek életrajzai, kinek a csillagászat, kinek a kvantumfizika nyitja meg villámfényszerűen az örök távlatokat. Ne skatulyázzuk a világmindenség Alkotóját és Urát, hanem Reá figyelve olvassuk ki gondolatait mindenből, ami érdeklődésünk körébe vág. A megfelelő előkészület után a lelkiélet gyakorlati mestereitől leshetjük el az imaélet főbb fogásait. Négy fal között a szenteket a szabadság szelleme irányította. Vonatkozik ez az ima idejére, tartamára, a testhelyzetre, az imádkozásra kiválasztott helyre egyaránt. Ezzel kapcsolatban kitér az elméleti munkákban élesen szétválasztott imamódok tárgyalására és megállapítja: a gyakorlatban nem lehet elválasztani a szóbeli imát a kontemplativ elmélyedéstől. így válik az ima keresett, várt találkozásokká, előírt kötelesség száraz teljesítése helyett; így lesz élet bennünk és így lesz motorja tevékenységünknek is. Basset könyve jelentős, merem állítani kimagaslóan értékes útmutatás és emberi, kedves szóval hívogatás az élet teljes átélése felé. Stílusa a háború előtt közkedvelt Szeghy Ernő kármelita atya írásaira emlékeztet. Bárcsak teljes egészében eljuthatna a magyar olvasók kezébe is. N.K. Klemens Tilmann: Die Führung zur Meditation. (Bevezetés az elmélkedésbe.) Ein Werkbuch. I. Benziger (Zürich-Einsiedeln-Köln) 19722 , 352 o. Pár éve nagy sikereket ér el az 1955-ben megjelent német katekizmus szerzője, Dr. K. Tilmann szemlélődésre vezető tanfolyamaival. Ez annál meglepőbb, mert korunkban főleg a városi emberek környezete és az őket érő hatások igazán nem kedveznek a szemlélődésnek. Igen gyakran panaszkodnak vallásos emberek is arról, hogy nem tudnak imádkozni, elmélkedni. Ugyanakkor egy ellenthatás is jelentkezik: a csend, a pihenés, az elmélyülés vágya. Százezrekre megy csak Németországban azoknak a száma, akik ezzel az igényükkel nem az egyházhoz fordulnak, hanem pl. jóga-egyesületek tagjai. A legutóbbi években egyre több tanfolyam tanít nagyszámú érdeklődőt keleti elmélkedésre. Nyilvánvalóvá lett, hogy a szemlélődés az ember egyik legemberibb igénye és ma is szüksége van rá, ha nem akar végleg tönkremenni. De sok embert erre először fel kell készíteni. Ezen az úton indul el Tilmann is. 40 éves tapasztalatait és más elmélkedési módszerek megfigyelésének eredményeit két kötetben adja ki. Utasításai jól átgondolt és gyakorlatban bevált rendszert alkotnak. A már két kiadást megért első kötetben kezdőket akar szemlélődésre vezetni és először a természetes elmélkedésre tanítani, nemkeresztényeket is. Itt sem hiányoznak az elmélkedési szövegek végén a keresztény gondolatok. A 2. kötetben a keresztény szemlélődésről fog írni. Könyvét és tanfolyamait elsősorban azoknak szánja, akik másokat akarnak szemlélődésre tanítani, de egyes emberek is haszonnal olvashatják és gyakorolhatják. A két kötet rövidített foglalata külön füzetben fog megjelenni. A kereszténység gazdag elmélkedő, szemlélődő gyakorlata és a keleti módszerek (jóga, zen-buddhizmus) alapjai és céljai ugyan különbözőek, de a kereszténység csak gazdagodhat ez utóbbi néhány vonásának módosított átvételével. A keleti szemlélődés azonban tárgyatlan. Tilmann a gyakorlatokat rögtön tartalommal tölti meg. Rávezet arra, hogy mindent kétféleképpen szemlélhetünk. Egy festményt, egy utat pl. megnézhetünk kívülről, felületesen, de magunkba szívhatjuk összes érzékszerveinkkel is, mondhatnak is nekünk valamit, lehet szimbolikus jelentésük is, sőt Istenre is utalhatnak. Egy példa: „Megyek. Magányos úton mentem. Semmi mást nem akartam, csak menni. Lassan észrevettem az Érthetetlent: Megyek. Nem tudom, hogy történik ez. Hogyan egyensúlyozom magam, hogyan mozognak a lábaim. Tudok menni és nem tudom, hogyan. Intenzíven észrevettem ezt. 91
