Szolgálat 16. (1972)

Könyvszemle - Néhány adat a könyv évéhez - Biblikus kiállítás a Vatikánban (Nagy Ferenc}

A kiállítás tehát a vatikáni könyvtár legrégibb szentírási dokumentumával kezdődik, a Bodmer-féle papiruszok 8. sz. darabjával. A nemrég elhúnyt híres genfi gyűjtő, Martin Bodmer, 1969-ben ajándékozta VI. Pálnak. Szent Péter két levelének ez a legrégibb ismert görögnyelvű kézirata. Egy gyűjtőkötetnek a részét képezte, amelyet Tuniszban fedeztek fel. A kötet valamennyi részét papiruszra írták a 3. és 4. században. Szent Péter leveleit valószínűleg Egyiptomban másolták, éspedig valószínűleg kopt Írnok. Nem töredékről, hanem jó állapotban megmaradt teljes kéziratról van szó; formátuma nagyjából akkora, mint egy kéziszótáré. Közvetlenül mellette látjuk a híres Vatikáni kódex két lapját. A szentírási szövegkritika B kódex néven tartja számon. Mint a Sinai kódexet, ezt is kb. a 4. század közepén másolták, valószínűleg Egyiptomban. A teljes ó- és újszövetségnek ez a két legrégibb teljes kézirata. Igen szép nagybetűs, ún. unciális írással készült; oldalanként általában 3 oszlopot tartalmaz. Érdekes dolog: nem tudják, hogy ez felbecsülhetetlen értékű kódex mikor és hogyan került a Vatikán tulajdonába; először egy 1481-es leltárban szerepel. — Ez után három ún. palimpszeszttel találkozunk. Mit jelent ez a név? Mivel a pergamen sokba került, nem egyszer megcsinálták azt, hogy a rárnásolt szöveget lemosták vagy levakarták, és új szöveget írtak helyébe. Ha az első írást csupán lemosták, akkor különleges fényképező eljárással olvashatóvá lehet tenni. A most szóbanforgó három emlék természetesen szentírási palimpszeszt; szabad szemmel későbbi egyház írók művei láthatók rajta, eredetileg azonban szentírási kéziratok voltak 500-600 tájáról. — Igen szép a kiállítás 10. sz. példánya, a Marchal-kódex: görögnyelvű szentíráskézirat a 7-8. századból. Egyiptomban készült kopt stílusú unciálisokkal, hamarosan átkerült Dél- Olaszországba, onnan Párizsba a Szent Dénes apátságba; a 16. században René Mar- chal tulajdona lett (tőle kapta a nevét is), később de La Rochefoucauld bíborosé; VI. Pius idejében átkerült a vatikáni könyvtárba. Sok más biblikus kéziratnak hasonló mozgalmas története van. — A 8. századig a kiállítás nagyjából mindent bemutat, ami a vatikáni könyvtárban megtalálható. A további évszázadokra aztán alapos válogatást kellett eszközölni, az anyag nagy bősége miatt: a Vatikán 70 000 kéziratából 2000 biblikus kézirat. A 10-11. sz. egyik legremekebb szentíráskézirata egy latinnyelvű evan- géliumoskönyv. A híres reichenaui apátságban készült, a Konstanz! tóba ömlő Rajna folyó szigetén. A címek színes nagybetűkkel és unciálisokkal, maga a szöveg gyönyörű fekete kisbetűkkel íródott. Mindenegyes szentírási vers aranyalapra írt vörös betűvel kezdődik. Az evangélium fontosabb elbeszéléseit finomművű miniatúrák jelenítik meg; egyik-másik egész lapot kitölt. — A középkor egyébként bővelkedik remekművű szentírási kéziratokban. Főleg a 15. század. A kiállítás bejáratánál és kijáratánál előttünk áll a reneszánsz egyik legszebb alkotása, a kétkötetes urbinói biblia. Az első kötet a Teremtés könyvének első lapjánál kinyitva fogadja a látogatót, a második kötet pedig az újszövetséggel búcsúzik tőlünk. Tökéletesen kicserzett, hófehér pergamenlapokból összefűzött két hatalmas kötet. Kiváló firenzei miniatúraiskolák egymással versenyezve dolgoztak azon, hogy létrehozzák a világ legszebb könyvét. A kétkötetes mű az urbinói herceg rendelésére és költségeire Firenzében készült; első kötete 1476-ban, második kötete 1478-ban lett kész. — Az urbinói bibliánál húsz évvel régebbi az első nyomtatott könyv, Gutenberg János Mainzban készült latin bibliája. Erről a nyomtatványról eddig látatlanban azt gondoltam, hogy bizonyára elég primitív munka; valójában a Gutenberg-biblia a legszebb kódexekkel vetekszik szépségben. A gótikus írást utánzó betűi finom metszésűek, a szedés meg a nyomás tökéletes. — Ezen a kiállításon láttam először Luther Márton németnyelvű bibliafordítását is, 1535-ös második kiadásában. A vatikáni könyvtár példánya pergamenlapokból áll. A kereszténység történetének és a német irodalomtörténetnek ez az alapvető fontosságú alkotása kétoszlopos oldalakra tisztán, szépen, áttekinthetően van nyomtatva és szép metszetekkel díszítve. — A kiállítás utolsó három darabja: a római katolikus egyház hivatalos szentíráskiadásai. 1586-ban V. Sixtus pápa a Vatikáni kódex alapján kiadatta a biblia görög szövegét. A latinnyelvű Vulgáta-forditás 'hivatalos kiadását a trentói zsinat írta elő, és ez is V. Sixtus idejében, 1590-ben, a pápa sürgetésére, sőt személyes és nem egészen szerencsés közreműködésével jelent meg. A kiadás a

82