Szolgálat 16. (1972)

Tanulmányok - Őry Miklós: A paptestvér

vagy fanatikusan szenvedélyes — és vegyem csak észre: én magam is az vagyok. Bizony nem vagyunk különbek az első tanítványoknál. De „ami lehe­tetlen embereknél, lehetséges az Istennél“ (Mk 10,27). Forduljunk hát Hozzá égő bizalommal és könyörögjünk az egység, a közösség, a szeretet kegyelmé­ért magunknak, egymásnak, tépett Egyházunknak. És ha sebeket kaptunk „azok házában, akik szeretik őt“ (vö. Zak 13,6), legyen erőnk ezeket szem­besíteni az Űr intelmével (Mt 18,22) és belemeríteni értünk megsebzett Szívébe. Akkor talán megint megtapasztalhatjuk a kereszténység oly sokszor hamu alá temetődéit alapélményét: „íme milyen jó, mily édes dolog — testvéreknek együtt lakozniok! így ád nekik áldást az Úr, — és mindörökre életet“ (132.ZS.J. öry Miklós A PAPTESTVÉR A Zsinat papi dekrétumának van egy meleghangú szakasza: a papok együttműködéséről és testvériségéről szól (8). Mindenekelőtt rámutat a papi közösség ontológiai-kegyelmi alapjára és termékenységének forrására: „A papokat, akik a szenteléssel a papi rend tagjai lettek, benső szentségi test­vériség fűzi össze.“ A szeretet, imádság és sokféle közös munka kötelékei révén nyilvánul meg az az egység, amelyet Krisztus akart: hogy övéi töké­letesen egyek legyenek, s ebből ismerje meg a világ, hogy a Fiút az Atya küldte (Jn 17,23). A papok tehát legyenek igazi testvérek és jóbarátok. A következőkben a zsinat és a szinodus indításai nyomán ezt a gondolat­menetet követve tallózunk egy kicsit a papi testvériség gazdag témakörében. 1) Szentségi testvériség Az emberek közti kapcsolat, közösség és egység több formát és fokozatot ismer. A bajtársakat a közös munka, a sors- vagy szenvedésközösség kap­csolja össze. A barátság két ember bizalmas viszonya, amely kölcsönös vonzalmon, rokonszenven alapul és őszinte megértésben, egymás lelki ki­egészítésében nyilvánul meg. A testvéreket a vérségi kötelék fűzi egybe. Kétségtelen, hogy ez a legmélyebb és legerősebb kapcsolat. Természetes alapja a testi összetartozás. De van természetfölötti testvériség is: ennek alapja a kegyelmi kapocs azok között, akik „nem a vérből, hanem Istenből születtek“ (Jn 1,13). Ez a testvériség tehát a kereszténységben szentségi alapból ered, táplálkozik és növekszik. A keresztség szentsége beojtja a keresztényeket Krisztusba, a főbe, bele­testesíti az Egyházba és eltörölhetetlen szentségi jellel* rendeli őket a ke­resztény vallás gyakorlására (LG 11). A tagokat összeköti egymással: „egy 40

Next

/
Thumbnails
Contents