Szolgálat 15. (1972)

Az Egyház mint a nyugati kultúrközösség megalapozója

AZ EGYHÁZ MINT A NYUGATI KULTŰRKÖZÖSSÉG MEGALAPOZÓJA Nyugati kultúrközösség: Hogy megértsük az Egyház jelentőségét erre vonatkozólag, egységben kell tekintenünk minden nyugati kultúr- közösséget. Nyugaton itt a görög és római birodalom magaskultúrájá­nak utójátékát értjük. De maga ez a teljes földközitengeri kultúra is csak kicsiny része az emberiség történelmében szereplő magaskultúrák­nak. És mindezek a magaskultúrák, a mély- és középkultúrák tízezer évekig tartó „elképzelhetetlenül lassú adagio“-jához viszonyítva, csupán „ideges prestissimo“ (Fr. Kern). Mi adja hát a nyugati kultúrának, a mi kultúr közösségünknek, egyedülálló jelentőségét a jövendő kultúra számára? Végső soron csakis az a roppant tény, hogy Isten arra mél­tatta, hogy éppen ebbe a szemita és földközitengeri világ határán álló kultúrépítménybe küldje el kinyilatkoztató szavát: „Ebben a végső kor­szakban Fián keresztül beszélt hozzánk“ (Zsid. 1,2). Egyház: Istennek a történelemben helyileg és időbelileg tovább­terjedő, „a világ végezetéig“ továbbcsengő kinyilatkoztató szava. A ki­nyilatkoztató Isten természetfölötti tényezőjének betörése az emberi birodalmába. Tehát sohasem egy kultúr jelenség a sok közül, hanem Isten igéjének minden természetet meghaladó abszolút mivolta. Eszerint az Egyház legbenső lényegében csak hordozója a kultúrának. Isten nem azért lett emberré, hogy égbenyúló dómokat építsünk és ógörög korál- dallamokat énekeljünk. Viszont éppenígy el kell utasítanunk minden dialektikus válságot a kultúrában, hiszen a kinyilatkoztató Isten a ter­mészet Teremtője is. Hogyan viszonylik tehát Istennek a történelembe belemondott szava a kultúrához? Kultúra: A kultúra lényegére vonatkozó kérdést csak a valódi antropológiából kiindulva lehet értelmesen megválaszolni. Az ember szellemi lény, szellemének fejlődéséhez azonban lényegénél fogva szük­ség van az anyagira, a szellemalattira. A kultúra az emberi lét meg­testesülése, kibontakozása, az ember rendelkezésére álló szellemi és szellemalatti javaknak emberhez méltó életté formálása. Ebben a folya­matban az „emberhez méltó“ jelleget mindenkor az ember teljes lénye­géhez kell mérni. Ennélfogva minden kultúra nagyszámú kultúraalkotó erőhöz van kötve bensőleg: szellemiekhez — ezek közé tartozik magá­ban véve a kultúra legfelső virága, a vallás is; továbbá szellemalattiak­hoz, amennyiben a kultúra minden fejlődése a biológia, a geofizika, a 39

Next

/
Thumbnails
Contents