Szolgálat 13. (1972)

Tanulmányok - Nagy Ferenc: A keresztények erkölcsi hivatása

Az egyéni erkölcsi magatartásnak tehát, még a legszemélyesebbnek és legtitkosabbnak is, társadalmi jelentősége van. Egyrészt Isten népének kegyelmi tőkéjét, életerejét, szavahihetőségét emeli vagy csökkenti. Azonfelül kifejezetten társadalmi befolyással is rendelkezik; a keresztények magatartásában ugyanis a krisztusi élet valamennyire megtapasztalhatóvá, vonzóvá, hatékonnyá, egzisztenciálissá válik.

Kötelességünk tehát, hogy az emberi és keresztényi erényeket minél teljesebben éljük, és ezzel tudatos és állandó erőfeszítést tegyünk azért, hogy a krisztusi élet társadalmi hatékonysága környezetünkben szüntelen eleven maradjon, sőt növekedjék. A világ bőségesebb életének érdekében végzett apostoli munka Krisztus, az Egyház, a keresztény ember lényegi mivoltából folyik.

A zsinat alaposan kifejti a keresztények különböző csoportjainak — püspököknek, papoknak, nevelőknek, családoknak, világiaknak, misszionáriusoknak, szerzeteseknek — apostoli elhivatottságát, különösen, mint nagyon korszerű kérdést, a világiak apostolságát.

g) A világ életének megvan a maga belső értéke, amelyet Isten Országában is megtart. A világi élet különböző szektorainak sajátos létmódja, törvényszerűségei, követelményei vannak; ezeknek ismerete és tiszteletben tartása hozzátartozik az üdvösség előkészületi útjához. Dogmatikailag azért, mert az egész teremtés Krisztusban áll fenn, és Krisztusra van rendelve; de ezen a meggondoláson túlmenően egészen nyilvánvaló gyakorlati okokból is.

A kereszténység tapasztalatai és teológiai reflexiói lehetővé tették, hogy a világ „profán" erkölcsi kérdéseivel századunkban már egy egyetemes zsinat is foglalkozzék. így alaposan megtárgyalták általános kérdésként a keresztények közreműködését minden emberrel a világ építésében; részleteiben pedig az emberi személy alapvető méltóságát és alapvető jogait (többek között a vallásszabadság joga), a gazdasági élet helyes megszervezését, a társadalmi igazságosságot és rendet, a házasság és a család javát, az igazán emberi kultúra előmozdítását, a politikai közösségek és a nemzetközi élet jó megszervezését, a totális háború problémáját és sok más korszerű kérdést.

h) „A keresztények emlékezetükben őrzik az Úr szavát: Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt (Jn 13,35). így semmit sem kívánhatnak forróban, mint hogy mind nagy- lelkűbben és eredményesebben szolgálhassák a modern idők emberét. Ezért hűségesen ragaszkodva az Evangéliumhoz és erőiből merítve, azokkal együtt, akik szeretik és tisztelik az igazságot, hatalmas feladatot kell teljesíteniük itt a földön, és számot kell róla adniok annak, aki majd az utolsó napon mindenki felett ítélkezik. A Mennyek Országába nem megy be mindenki, aki mondogatja: Uram, Uram; hanem csak azok, akik teljesítik, az Atya akaratát, és elszántan látnak hozzá a munkához. Az Atya viszont azt akarja, hogy minden egyes emberben ismerjük fel Krisztust, a Testvért, és szeressük is tevé42