Szolgálat 12. (1971)

Az egyház szava - A harmadik püspöki szinodus (Szabó Ferenc)

szerzeteselöljárók uniójának képviseletében 10 tag; ezenkívül maga a pápa nevezett ki 25 tagot (a szabályzat szerint ezek száma nem haladhatja meg a szinodusi tagok 15 %-át). összesen 210 teljes jogú (szavazó) tag vett részt. Rajtuk kívül — a papság témájára való tekintettel — a Szentatya meghívott még 26 pap-auditort (21-et a püspökkari konferenciák ajánlására). Ezek jelen voltak a papságról szóló vitákon; egy közülük fel is szólalt; valamennyien tevékenyen resztvettek a 12 nyelvi csoport munkáiban. — Földrajzi elosztás szerint (nem számítva a keleti egyházak 14 képviselőjét) Európából 40, a két Amerikából 44, Afrikából 32, Ázsiából 20, Ausztráliából és Óceániából 5 kiküldött volt jelen. Szakértőket is neveztek ki. A papság kérdésében a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjaiból hívtak meg négyet: Urs v. Balthasar, Gonzalez de Cardedal, Le Guillou OP, P. Lescrauwet MSC (mindnyájan az említett tanulmányt készítő bizottság tagjai). Az igazságosság témájához tíz világi és egyházi szakértőt (köztük két szerzetesnőt és két hölgyet) hívtak meg. Ezek közül három: Lady Jackson (Barbara Ward), Candido Mendes és Kinhide Mushakoi előadást is tartott a plenáris üléseken. A két téma relátorai a következők voltak: a papság doktrinális kérdéseiben J. Höffner kölni, a gyakorlati résznél Enrique y Tarancón to- ledói bíborosérsek, az igazságosság témájánál pedig Teopisto Alberto y Valderrama Cáceres-i (Fülöpszigetek) érsek. Rendszeresen öt nyelven tájékoztatták a sajtót a Szentszék sajtótermében, és naponta bulletint adtak ki.

VI. Pál szept. 30-án, Szent Jeromos egyháztanító ünnepén délelőtt a Sixtus- kápolnában tartott ünnepélyes koncelebrált szentmisével nyitotta meg a szinodust. A pápával együtt misézett Rubin főtitkár, a szinodus három delegált elnöke, valamint Mindszenty József bíboros, aki két nappal előbb érkezett Rómába. A mise végén az atyák elénekelték a Veni Creator-t. Délután újra találkoztak a szinodusi aulában. A pápa itt bevezetőjében bejelentette, hogy egyszerű hallgatóként akar résztvenni a munkaüléseken, hogy így az atyák szabadon vitathassák meg a témákat. Ezután Msgr. Bartoletti „panorámája“ következett, a Zsinat utáni félévtizedes fejlődésnek mintegy első hivatalos mérlege. Felvázolta a liturgikus, teológiai, kateketikai megújulás pozitív és negatív vonásait; az egyház jelenlegi helyzetét elemezve főleg a kontesztálásra és a hit válságára hívta fel a figyelmet.

A miniszteriális papság kérdése

A szinodusnak ezt az első témáját a szinodusi Tanács már eleve kettéosztotta doktrinális és gyakorlati részre; a beszámolók ill. viták is külön- külön tárgyalták a két szempontot. Ez az eljárás nem bizonyult szerencsésnek. „Menetközben" az atyák bírálták is. A végleges dokumentum megszövegezésénél aztán összekapcsolták a két részt.

A doktrinális rész relátora, Höffner kölni bíborosérsek tíz tételben foglalta össze a miniszteriális papságra vonatkozó katolikus tant. A 8. propositio így hangzott: „A papszentelés nem üres jel, hanem olyan dinamikus erő (hathatós jel), amely a papot egész életére Isten és az emberek szolgálatába állítja, és átalakítja személyét.“ Ebből következik — magyarázta a relátor —, hogy a papság nem lehet „másodlagos funkció", vagy „járulékos tulajdonság“, és hogy a pap visszavonhatatlan elkötelezettsége a cölibátus életformájában fejeződik ki.

64