Szolgálat 12. (1971)

Tanulmányok - Ikvay László: A megújított keresztelési és bérmálási szertartás

járultak, továbbá nem esnek egyházi büntetés alá. E szentség rendes ki­szolgáltatója a püspök. Rendkívüli esetben minden prelátus, főpap, nagy­prépost is bérmálhat saját joghatósága területén és ideje alatt, valamint minden pap, aki serdült gyermeket vagy felnőttet keresztel, vagy az egy­házba felvesz. Életveszély esetén pedig a plébános, annak helyettese, vagy bármely pap. Felnőtt vagy serdült korú hitújoncok keresztelésük után meg­felelő előkészítés esetén azonnal meg is bérmálhatók és szentáldozáshoz járulhatnak. A római egyházban a bérmálkozás ideje a 7. életév, azonban ezt az egyes országok püspöki karai a helyi viszonyoknak megfelelően mó­dosíthatják. Ebben az esetben viszont gondoskodni kell arról, hogy a bérmá­lás halálveszély esetén korábbi életkorban is kiszolgáltatható legyen. A bér­málás szentmise keretében történik, hogy ezáltal is kifejezésre jusson, hogy e három beavatási szentség tetőfoka: Krisztus testének és vérének vétele. Ez ünnepi alkalommal kívánatos, hogy a bérmálkozók, szüleik és hozzátartozóik két szín alatt áldozzanak. A bérmálás szentségének kiszol­gáltatása a szentmisén kívül is történhetik, ez esetben azonban igeisten­tiszteletnek kell megelőznie. A bérmálás kiszolgáltatásának rítusa a következő: Az ünnepi szentmisén a plébános az evangélium felolvasása után egyenként bemutatja a bérmálan- dókat — akiket szüleik és bérmaszüleik kísérnek — a püspöknek, ha számuk nem túl nagy. Majd homília következik, amely megmagyarázza a szentség lényegét. Ezt követi a keresztségi fogadalom megújítása. Az új rítusban a gonosz léleknek való ellentmondás egyszer, nem pedig — mint a múltban — háromszor hangzik el. Ellenben a hitvallás négyes: a teremtő Atya, a meg­váltó Fiú, a megszentelő Lélek és az általa vezetett egyház megvallása. Majd a püspök, vagy helyettese imára hív fel a Szentlélek ajándékainak el­nyeréséért, mialatt ő és a papság kiterjeszti kezét a bérmálandók fölé. Azok egyenként a püspök elé járulnak, hogy a krizmával való felkenésben része­süljenek. Ezt a püspök a bérmálandó nevének említésével végzi a fenti új formulával. A bérmanevet a bérmaszülő, vagy maga a bérmálandó mondja be a püspöknek. Ezután a hívek a püspökkel közösen, ill. felváltva imád­koznak, először a megbérmáltakért, majd hozzátartozóikért, végül az egy­házért és a világért. A szertartás végén a püspök vagy helyettese ünnepélyes áldással elbocsátja a megbérmáltakat, hogy életükkel tanúságot tegyenek Krisztusról. + Megjelent és kiadóhivatalunkban kapható: Hunya Dániel: Az isteni Főpap nyomában Ili. (befejező kötet) 3 dollár Thomas Merton: Élet és életszentség 1,50 dollár 47

Next

/
Thumbnails
Contents