Szolgálat 12. (1971)
Tanulmányok - András Imre: A plébániai lelkipásztorkodás átalakulása
A kis közösségek legyenek tevékenyek, de nem szabad őket csupán aktivista csoportoknak tekinteni, hiszen bennük is az Egyház ölt látható formát. Ne éljenek izoláltan egymás mellett, hanem váljanak maguk is közösséggé — élő egyházközséggé. Az egyházközség se éljen csak belterjes életet, hanem igyekezzék a társadalomban való jelenlét és hatékonyság követelményeiből származó feladatokat megoldani. A lelkipásztori munkák kiválasztásának döntő szempontja a plébániai közösség optimális fejlődése legyen. A plébániai lelkipásztori szolgálat súlypontjai A tennivaló sok, az erők korlátozottak. A lelkipásztorkodás örök dilemmájára a bécsi egyházmegyei zsinat a teendők fontossági és időrendi besorolásával keres eligazítást. Megoszlottak abban a kérdésben, hogy az igehirdetést az Egyház lelkipásztori alaptevékenységei közé számítsák-e, vagy inkább előfeltételnek tekintsék, amely egyaránt elválaszthatatlan a liturgiától, a cselekvő szeretet tanúbizonyságától, Isten népének vezetésétől, de a mindennapi keresztény élettől is. A téma fontossága miatt aztán kiemelten foglalkoztak az igehirdetéssel, mivel — a Zsinatot idézve — „Isten népét mindenekelőtt az élő Isten szava egyesíti!" (Határozat a papi szolgálatról és életről, 4. p.) Leszögezték, hogy az igehirdetés első és legfontosabb szolgálata, sőt előfeltétele az Egyház létrejöttének, ezért ezt a témát — prédikáció, katekézis, felnőttek vallásos képzése, hírközlő eszközök és igehirdetés — külön ülésszakban tárgyalják meg. A bécsi pasztorációs dokumentum súlyponti témaként sorolja fel még a következőket: liturgia, cselekvő szeretet, felnőttek hitéletének szolgálata, házas- és családpasztoráció, ifjúság- és gyermekpasztoráció, távolállók. Liturgia és cselekvő szeretet A liturgiának igen nagy a jelentősége abban, hogy az egyházközség tagjai hivő és szeretetben tevékeny emberek közösségévé formálódjanak. Közösségformáló ereje annál erősebb, minél inkább érvényesül a szentségek vételében a hit melletti személyes döntés, a közösségi jelleg és közösségre mutatás. A keresztény közösség hitének és reménységének cselekvő szeretetté kell válnia, mert Krisztus tanítványainak ismertető jele a testvéri szeretet. Napjaink viszonylagos jóléte nem tette kisebbé az emberi nyomorúságot, csupán áthelyezte az élet más területeire: az anyagi-gazdasági szegénység helyett ma a betegek, öregek, egyedülállók, magukrahagyatottak és tehetetlenek szellemi-lelki szegénysége áll előtérben. A szeretetgyakorlatban a hangsúlyt ma tehát Isten népe ne az anyagi javak ajándékozására helyezze, hanem adjon mindenekelőtt időt, szíves szót és segítőkészséget azoknak, akik erre különösen rászorulnak. Ahol lehet, szervezzenek öregek klubját, öregek 9
