Szolgálat 11. (1971)

Játék vagy csata?

Játék vagy csata?

A játék mindig elbűvölte az embert és fittyet hányt a tudósok minden osztályozására. Olyannyira, hogy éppen mostanában egy szociológus, egyben teológus, Peter Berger, kiemelte minden közönséges kategóriából és egyenesen az örökkévalóság szegélyére tette, kijelentve, hogy rajta keresztül az angyalok suhanása maradt meg az emberek között. A játék egy olyan valóságra mutat, amely fölébe emelkedik látható és fogható világunknak.

Különleges izgalom, amikor a játék mérkőzéssé fejlődik, baráti vetélkedővé két szembenálló fél között, akik összemérik erejüket az örökkévalóság szegélyén. Ez olyan jó, hogy mikor valami látványos mérkőzést játszanak, látványos tömeg is gyűl össze. És mindenki ugyanúgy lelkesedik. Míg folyik a meccs a két nagy rivális sportcsapat között, megáll az idő, az evilági problémák jelentéktelenné zsugorodnak, s angyalok suhanása hallatszik az egész pálya fölött. Az ember jobbik formájára lel.

Jó dolog a meccs, de vigyáznunk kell, hogy el ne rontsák. Minél jobb valami — mondták a régi filozófusok —, annál rosszabbá válik, ha romlás támadja meg. Csakugyan, semmi sem rútabb, mint mikor az elmés játék értelmetlen küzdelemmé torzul, vagy a vetélkedő elkeseredett csatává fajul.

Az Egyházban a teológusok játéka és mérkőzése angyalok suhanása lehet mindannyiunk számára. Abban szorgoskodnak, hogy jobban megértsék Isten titkait: ott ugyancsak tág tere nyílik a játéknak. Ha különféle személyek e titkok új oldalait fedezik fel, az egy mérkőzés minden izgalmával járhat. Mindnyájan elbűvölve figyeljük vélemény- cseréjüket. Nem voltunk-e csak nemrégiben tanúi, hogy teológusok a piactéren beszélnek, tömegeket vonzva?

De imitt-amott savanyú lesz a vita íze. A mérkőzés háborúvá fajul; a szellemek derűs meccse észrevétlenül elkeseredett bizonykodássá alakul át. A pártokra címkéket ragasztanak és szigorúan igazolják személyazonosságukat. Ma az ellenfeleket konzervatívoknak és progresz- szíveknek minősítik. A megoszlás már annyira megy, hogy ha valaki egy cocktail partyn be találja vallani, hogy teológus, akkor tovább- menőleg igazolnia kell magát: konzervatív-e avagy haladó, mint valamikor a keresztényeknek meg a törököknek a páncéljukon lévő jelvényekkel kellett igazolniok magukat. Ettől kezdve pedig már csak az ügyhöz és annak vélt prófétáihoz való hűség a kérdés, semmiféle személyes gondolkodás nem megengedett. Háború van terjedőben, amely pusztulásra és éhínségre fog vezetni.

Pedig az igazi hasadás az Egyházban nem konzervatívok és progresz35