Szolgálat 11. (1971)

Holdutazás és teológiai módszer

Holdutazás és teológiai módszer

Az alkalmazott tudományokban a siker kulcsa a tökéletes pontosság; és megdöbbentő, milyen pontosságra tettek szert a tudósok. Láttuk ennek érvényesülését, amikor a csodálatos hőstettet figyeltük: hogyan térnek vissza az űrutasok a föld légkörébe. Elmondták nekünk, hogy az űrhajónak pontosan meghatározott szögben kellett hazaérnie, egy kicsiny eltérési lehetőséggel. Egy fokkal mélyebb visszatérés azt eredményezte volna, hogy visszapattan az űrbe, céltalan és értelmetlen útra. Egy fokkal magasabb visszatérés a súrlódás következtében olyan hőséget hozott volna létre, hogy kigyullad és szétesik, mint valami hullócsillag.

Minthogy az űrhajózásban olyan sok forog kockán, nem csoda, hogy sokáig tart egy pilóta vagy űrhajós kiképzése. Jóhiszemű amatőröket vagy merész kalandorokat közelébe sem engednek a bonyolult gépezetnek. A jelöltek megszűrése biztossá teszi, hogy felületesen alkalmas személy nem szerez ilyen képesítést. Jelenleg az űrutazás csak profesz- szionisták dolga.

Az alkalmazott tudományokban valóban benne rejlik a büntetés tudatlanság vagy hozzánemértés esetén. A matematikai számításokba becsúszott kicsi hiba sok ember biztonságát veszélyeztetheti. Apró gondatlanság valamelyik alkotóanyag szerkezetében végzetes robbanásra vezethet.

A természet nem egykönnyen hajlandó eltűrni a butaságot. Ha valaki illetéktelenül játszik törvényeivel, erőszakosan reagál. Az ilyen reakció rendszerint elég arra, hogy távoltartsa az illetéktelen beavatkozást.

Talán meglepően hangzik, de a teológia művelése semmivel sem kevésbé kényes művészet a tudomány mezején való munkálkodásnál. A tényekről meg kell bizonyosodni, gondosan és pontosan. Végre is a teológustól azt várják, hogy Istennek a történelem során megnyilvánuló üdvözítő tetteiről elmélkedjék. így hát tudnia kell, mi történt, méghozzá akkora pontossággal, amennyire csak az emberi elme megengedi. Azzal kell kezdenie, hogy tudós módjára megbizonyosodik a tényekről. Azután emberi fogalmakba kell taglalnia azt, amit tudomásul vett. Lehetetlen feladat, hiszen Isten tettei nem nagyon illenek az emberek kategóriáiba. Mégis meg kell kísérelni. Eredmény: a mi esetlen kifejezéseink, mint például Szentháromság, kegyelem, szentségek — ügyetlen szavak lenyűgöző titkokra. Ezeknek a kicsiny szavaknak mérlegbe vetése a nagy misztériumok ellensúlyaként — olyan vereség, amit még Szent Pál is túlságosan nagynak érzett. A tudós bizonyos mértékig jobb helyzetben van, mint a teológus, ő tudja, miről beszél.

13