Szolgálat 10. (1971)
Eszmék és események - István király - a szent apostol (Közi Horváth József)
ESZMEK ES ESEMENYEK ISTVÁN KIRÁLY — A SZENT APOSTOL A tudós francia pápa, II. Szilveszter, egyre növekvő figyelemmel hallgatta a messze Pannóniából érkezett, német származású pécsváradi apát, a koronakérő Asztrik beszámolóját. A fiatal magyar fejedelemnek, Istvánnak személyéről és buzgóságáról már sok jót hallott. Császári tanítványa, III. Ottó, Gizella bajor hercegnő és magyar fejedelemasszony unokaöccse is elismeréssel szokta emlegetni. Az a kép azonban, amely a szemtanú lelkes szavaiból eléje rajzolódott, mégis annyira meglepte, hogy a beszéd végén felkiáltott: „Én apostolutód vagyok, a te urad azonban valódi apostol!“ Szilveszter pápa csodálkozó elismerését osztja a történetírás is. A piarista Balanyi György szerint: „A magyar katolikus egyház megalapozása, külső kereteinek kijelölése és a kereteknek tartalommal való telítése egészen Szent Istvánnak és kiváló munkatársainak érdeme ... Ha más bizonyítékunk nem volna reá, Szent Istvánt tisztán egyházi működése alapján a középkor legnagyobb szervező uralkodói közé kellene soroznunk: az első pillanattól kezdve tisztán látta a célt és nyílegyenesen haladt feléje .... Ezért az egész alkotás a harmonikus és befejezett egész benyomását kelti.“ Az utóbbi időben egyesek az egyházszervezés terén is nagyobb szerepet tulajdonítanak Géza fejedelemnek, mint régebbi történészeink. Változatlanul megmarad azonban az apa és fiú szándéka és lelkülete közti különbség. Géza fejedelem politikai meggondolásból nyitotta meg a határokat a hittérítők előtt és támogatta a misszionáló munkát. Maga azonban megkeresztelkedése után is félpogány maradt. Fia és utóda, István, kicsi gyerekkora óta meggyő- ződéses, hite szerint élő keresztény volt. És uralkodásának első percétől kezdve az apostol lelkületével és hevületével irányította Magyarország és a magyar nép krisztianizálásának a munkáját. Gézánál a vallás eszköz volt a politikai hatalom kiépítésére. István a világi uralomban, a politikai hatalomban is az égi boldogsághoz vezető eszközt látta. Ennek a hihetetlenül elfoglalt, egyidejűleg államot és egyházat szervező uralkodónak és apostolnak buzgóságára, de munkabírására is jellemző, hogy nagy tervei közt apró részletek kivitelezésének ellenőrzésére is keresett és talált időt. „Úgy olvastatik rólok az ország krónikájában — írja az Érdy-kódex Névtelen Kartauzija az első magyar királyi párról —, hogy minden esztendőben el járják vala ez országot meg-látogatván, nézögetvén minden szentegyházat, kikben kivül-belöl ha mi fogyatkozást láttának, addég onnan el nem 83
