Szolgálat 10. (1971)
Tanulmányok - Zichy Aladár: A harmadik világ
színvonalán stagnáló közösségtől a szakosított termelésig, a primitív árucserétől a modern kereskedelem vérkeringéséig bizony még hosszú az út. Társadalmi vonatkozásban mindenekelőtt a népességi problémára kell rámutatnunk. A modern orvostudomány a járványok és súlyos betegségek ellen folytatott küzdelem sikereivel alaposan beleszólt az elmaradott országok életébe. Az élettartam ugrásszerűen megnőtt. A harmadik világ természetes termékenységével párosulva ez robbanásszerű népszaporulatot idézett elő. (Évi 2,5 o/o, a fejlettebb országok 1,2 o/o-ához képest.) Mivel pedig a harmadik világ a föld népességének 2/3-át teszi ki, minden negyedik ember nincstelennek születik. Ez a jövő egyik legnagyobb gondja. A harmadik világ társadalmára a sokgyerekes család mellett a nagycsalád (vér- és beházasodott rokonok) egy tűzhely körül élése jellemző. Meglepő az az igénytelenség, amivel egy kis kunyhó fedele alatt elférnek. Szívesen vannak együtt, nemcsak kényszerből. Kevésbé aktívak, de kevésbé agresszívek is. Az egyednek még nincs magánélete, s nincs generációs probléma sem. A családban, sőt egész településeken belül is, a magán- és személyi tulajdon fogalma elmosódott. Számon tartják ugyan, mi kié, de a tárgyak használata közös, és így természetesen a közrongálás veszélyének is ki van téve. így aztán az egyed fáradozásának értelme a közösség telhetetlen igényeiben elvész. — Ezzel szemben a vertikális irányú szociális közlekedést egyértelműen parancsoló forgalmi lámpák irányítják. A harmadik világ nem éli és nem is élheti az emberi egyenjogúságot. Ennek egyik oka a társadalom hagyományos, piramisszerű felépítésében keresendő. Nagy a távolság a fölső és az alsó rétegek között, s ez a táv csak kivételes esetekben hidalható át. A másik ok éppen a modern világ betörésének hatása. Az az iskola, amely egy fejlett országban ugyanazt a szellemi tőkét, s ezáltal előrejutási lehetőséget adja mindenki kezébe, tehát társadalmilag nivellál, itt a társadalmi szakadékok növeléséhez vezet. Továbbá a függetlenedés máról holnapra fontos és jövedelmező pozíciók betöltését tette szükségessé. Ezekbe már eleve befolyásos, vagyonos, tanultabb, vagy néhol forradalmi ideológiával és lendülettel hatalomra jutott fiatal gárda került. Ennek az új rétegnek alkalma nyílt arra, hogy a meginduló fejlődésből hasznot húzzon, szereplés- és vagyonvágya kielégítésének hódoljon, s ezzel leváljon a tömegekről. A hagyományos és a modern tekintély néhol konfliktusba került, néhol frigyre lépett. De a vezetők és a szegény rétegek között mindenképpen tátongóbb az űr, mint az Európában — Dickens Angliáját kivéve — valaha is előfordult. A felső rétegek magatartása sokszor bántó nemtörődömséget áraszt, ami részint apátiát, részint a radikális elemek megerősödéséhez vezető elégedetlenséget okoz. Mik a szellemi élet elmaradottságának jelei? A harmadik világ egyes országainak 60-70 o/o-a, egyes vidékeknek 80 o/o-a írástudatlan. Ez a szellemi élet gyerekcipőben járását jelenti. Az utóbbi két' évtizedben komoly erőfeszítések történtek ugyan ennek csökkentésére, de az igyekezetét csak !6