Szolgálat 9. (1971)

Eszmék és események - Akit Krisztus szeretete sürget: Teréz anya

elhelyezésével". Tevékenységük színtere az utca és a nagyváros nyomor­tanyái. Alanya: minden szenvedő, származásra, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Egy család felajánl az alapítónak egy házat, ebben laknak. Teréz létre­hozza „a szegény haldoklók házát“ egy Kali istennőnek szentelt templom­ban. Itt gyűjtik össze azokat, akik az éhségtől vagy betegségtől az utcán esnek össze, s több mint felét megmentik az életnek. 1955-ben követi ezt a nyomorék gyermekek intézete, majd az első „Shanti Nagar" ( = a béke városa) lepratelep. A pápa 1964-es indiai útján már találkozott Teréz anyával és nekiajándékozta azt az autót, amellyel közlekedett. A nővér persze azon­nal eladta a kocsit, s árát szeretetműveire fordította. Jelenleg a nővérek magában Kalkuttában 59 intézményt tartanak fenn. 1959-től további 17 indiai városban vetették meg lábukat. 1965-től külföldre is elágaztak: 3 házuk van Venezuelában, 2 Ausztráliában, egy-egy Ceylon szigetén, Tanzániában, Ammanban, Londonban és Rómában. A tagok száma kb. 600. „Teréz anya barátaidnak segítő társasága az egész világon támogatja munkájukat. (Egy honfitársunk külföldi útjából megmaradt utolsó 10 dollárját küldte el Rómába Teréz anya részére.) A kalkuttai egyetemisták önként segédkeznek a betegápoló nővéreknek. A kormány jutalommal tüntette ki az idegen misszionáriust. Persze minden pénz kevés . . . Amennyire keresztény az alapítás szelleme, olyan szervesen beleillesz­kedik az indiai gondolkodás nemes hagyományaiba is. India — mint ezt a Justitia et Pax“ pápai bizottság indiai tagja, Mr. Chullikai felszólalásában kiemelte — mélységesen tiszteli az életet és az embert. A „személyi transz­cendencia“ szilárd téteie az indus filozófiának. De Krisztus szeretete kellett ahhoz, hogy az embernek ezt a megbecsülését tevékenyen bizonyítsa olyan körülmények között is, ahol az élet elviselhetetlennek látszik. Hogy tanú­ságot tegyen arról: minden ember, nyomorúságának legmélyén is, Isten kép­mása és testvérünk, egész szeretetünkre méltó. India népe megértette Teréz anya küldetését. Az egyik indus így fejezte ki ezt: „Krisztus jár megint a nép közt, hogy jót tegyen." „A jó létezik, a jó tevékeny, a jó érvényre jut: micsoda vigasz, micsoda lecke, micsoda reménység!“ — ujjong felénk a nagy tanulság a Szentatya beszédéből. Teréz anya művében nyomon követhetjük a jó csodálatos öko­nómiáját. Kimeríthetetlen tartalékai akkor áradnak elő az emberi szívből, amikor a személyes bátorság és áldozati szellem — Isten kegyelmével — cselekedetté váltja. Lehet, hogy a szükséges eszközök teljesen hiányoznak. Akkor ez a dinamikus lendület a „semmiből" szerzi meg az eszközöket: a jó­ság jóságot aktivizál, a szegénység gazdagság forrása lesz, sok fáradozás és kín árán, de csodával határos eredménnyel. A szeretetművek története iga­zolja ezt a törvényt. A második törvény a szenvedésé. Amint a szeretet misszionáriusa folytatja munkáját, mindjobban föltárul előtte az emberi szükség és nyomor iszonyatos kiterjedése. A közvélemény sok minden fölött tér napirendre egy kézlegyintéssel, mert „úgysem lehet segítenni". A 78

Next

/
Thumbnails
Contents