Szolgálat 9. (1971)
Eszmék és események - Akit Krisztus szeretete sürget: Teréz anya
elhelyezésével". Tevékenységük színtere az utca és a nagyváros nyomortanyái. Alanya: minden szenvedő, származásra, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Egy család felajánl az alapítónak egy házat, ebben laknak. Teréz létrehozza „a szegény haldoklók házát“ egy Kali istennőnek szentelt templomban. Itt gyűjtik össze azokat, akik az éhségtől vagy betegségtől az utcán esnek össze, s több mint felét megmentik az életnek. 1955-ben követi ezt a nyomorék gyermekek intézete, majd az első „Shanti Nagar" ( = a béke városa) lepratelep. A pápa 1964-es indiai útján már találkozott Teréz anyával és nekiajándékozta azt az autót, amellyel közlekedett. A nővér persze azonnal eladta a kocsit, s árát szeretetműveire fordította. Jelenleg a nővérek magában Kalkuttában 59 intézményt tartanak fenn. 1959-től további 17 indiai városban vetették meg lábukat. 1965-től külföldre is elágaztak: 3 házuk van Venezuelában, 2 Ausztráliában, egy-egy Ceylon szigetén, Tanzániában, Ammanban, Londonban és Rómában. A tagok száma kb. 600. „Teréz anya barátaidnak segítő társasága az egész világon támogatja munkájukat. (Egy honfitársunk külföldi útjából megmaradt utolsó 10 dollárját küldte el Rómába Teréz anya részére.) A kalkuttai egyetemisták önként segédkeznek a betegápoló nővéreknek. A kormány jutalommal tüntette ki az idegen misszionáriust. Persze minden pénz kevés . . . Amennyire keresztény az alapítás szelleme, olyan szervesen beleilleszkedik az indiai gondolkodás nemes hagyományaiba is. India — mint ezt a Justitia et Pax“ pápai bizottság indiai tagja, Mr. Chullikai felszólalásában kiemelte — mélységesen tiszteli az életet és az embert. A „személyi transzcendencia“ szilárd téteie az indus filozófiának. De Krisztus szeretete kellett ahhoz, hogy az embernek ezt a megbecsülését tevékenyen bizonyítsa olyan körülmények között is, ahol az élet elviselhetetlennek látszik. Hogy tanúságot tegyen arról: minden ember, nyomorúságának legmélyén is, Isten képmása és testvérünk, egész szeretetünkre méltó. India népe megértette Teréz anya küldetését. Az egyik indus így fejezte ki ezt: „Krisztus jár megint a nép közt, hogy jót tegyen." „A jó létezik, a jó tevékeny, a jó érvényre jut: micsoda vigasz, micsoda lecke, micsoda reménység!“ — ujjong felénk a nagy tanulság a Szentatya beszédéből. Teréz anya művében nyomon követhetjük a jó csodálatos ökonómiáját. Kimeríthetetlen tartalékai akkor áradnak elő az emberi szívből, amikor a személyes bátorság és áldozati szellem — Isten kegyelmével — cselekedetté váltja. Lehet, hogy a szükséges eszközök teljesen hiányoznak. Akkor ez a dinamikus lendület a „semmiből" szerzi meg az eszközöket: a jóság jóságot aktivizál, a szegénység gazdagság forrása lesz, sok fáradozás és kín árán, de csodával határos eredménnyel. A szeretetművek története igazolja ezt a törvényt. A második törvény a szenvedésé. Amint a szeretet misszionáriusa folytatja munkáját, mindjobban föltárul előtte az emberi szükség és nyomor iszonyatos kiterjedése. A közvélemény sok minden fölött tér napirendre egy kézlegyintéssel, mert „úgysem lehet segítenni". A 78