Szolgálat 9. (1971)
Tanulmányok - Kövecses Géza: A papnevelés lelki reformja
son, amely segítené őket ráébredni vallásos mivoltukra, a papi hivatás mibenlétére. A lelki próbaidő (OT 12) célja: feltárni az ember előtt az isteni távlatokat. Felvetné a mai teológia alapvető problémait a Zsinat időszerű szemléletében. Első válasz lenne az egyén gyötrő kérdésekkel küzdő hitére. Növelné meggyőződését, élményszerűen kiegészítené lelki kultúráját a papi élet és hivatás vonatkozásaiban. Időtartama lehetne egy félév, elmélkedő, önvizsgáló és imádkozó jelleggel. Ezalatt a jelentkező azt is meggondolhatja, alkalmas-e papi pályára. b) Filozófia A Zsinat erősen hangsúlyozza a filozófia és a teológia anyagának még szorosabb összeegyeztetését (OT 14). A filozófia módszere az elgondolkodtatás és a megfontolás. Teljes őszinteséggel kutatja és keresi az igazságot. Fontos szerepe, hogy előkészít a dialógusra korunk emberével (OT 15). A kurzus programjának kidolgozási alapjául felhasználhatjuk a Gaudium et Spes konstitúció II. részének II. fejezetét (kulturális haladás). c) Gyakorlóidő A Zsinat ajánlja „a tanulmányok időszakos megszakítását, hogy még kielégítőbb módon történjék gondoskodás a jelöltek lelkipásztori előkészítését célzó gyakorlati tapasztalat szerzéséről“ (OT 12). Ez az idő legyen a szeminarista egyéni tapasztalatának és végső hivatásbeli döntésének termékeny ideje. (Utóbbira még tágabb lehetőséget is lehet hagyni, a személyi szükségletektől és helyi adottságoktól függően.) Nagyon fontos a lelki és emberi érettség fokozására. A reális élettel való kapcsolat a növendékekben számtalan kérdést vet föl. Sürgős feladat lenne konkrét pedagógiai terv kidolgozása, amely biztosítaná e periódus pozitív eredményét. d) Teológia Közismertek a Zsinat idevágó irányelvei: az egész teológiai tanítás lelke legyen a Szentírás, és a liturgia is kapja meg az őt megillető helyet. Ezzel a lelki nevelés irányát is megadja. A húsvéti misztérium központi szerepéről már szóltunk. A tanulmányi terv részletes kidolgozását a nevelőknek kell elkészíteniük a helyi körülmények szerint (OT 1). e) Diakonátus E periódus alapvető jellegzetessége Pünkösd élményének egyházias átélése. Itt kezdődik a konkrét lelkipásztori ténykedés, a papi életmunka. A fiatal papjelölt irányításában nem feledkezhetünk meg a lelkiélet jelentőségéről. Az apostolkodás lelke az ima, a szüntelen beszélgetés az élő Istennel. A papság küldetése „az üdvösség dialógusának“ (VI. Pál) folytatása, amelyet Isten a kinyilatkoztatással kezdett el és a Szentlélek örök jelenlétével a világ végéig folytat. Bensőségesítés (vertikális sík) A papi hivatásra készülők lelki képzésének egyik legnehezebb, de egyúttal legmagasztosabb feladata a tudományos és gyakorlati ismeretek „átváltoztatása“, fölemelése arra a síkra, ahol minden a Szentlélek tevékenysége által megy végbe. Ez a folyamat lényegében három fokozatot tartalmaz: a tudatosítást, a feldolgozást és az elmélyítést. a) Tudatosítás Ez a pedagógiai irányítás első lépése. A szemináriumi képzésben ennek megfelelője a kinyilatkoztatott igazságnak és a mai világ bonyolult valóságának tárgyilagos bemutatása. A növendék igyekezzék megérteni az Egyház tanítását, megtanulva és magáévá téve annak minden vonatkozását. Erre szolgálnak az előadások, a tanár tájékoztató irányítása, az egyéni tanulás, 55
