Szolgálat 9. (1971)

Tanulmányok - Őrsy László: A szerzetesek és az Egyház

kért — már az egészen régi időkben jelen volt az Egyházban. A szerzetesi életben naggyá válhat a kis elitcsoportok vonzóereje, de ez szerkezetében és intézményeiben nem hirdeti emberi állapotunkat. A túlzott lelkiesítés elembertelenítő folyamata lenne ez.

NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS

a) Ahogy az egyetemes Egyház a helyi egyházakban kel életre, ugyanúgy sokféleképpen és sok tekintetben ez az egyetemes Egyház kel életre az egyes szerzetesi közösségekben is. Az Egyházról mint szentségről beszélünk. Ez az állítás helyes. A szentség hatékony jele a kegyelemnek. Az Egyház jel és ugyanakkor közvetíti az embereknek Isten kegyelmét. Az Egyház esetében a szentségi jel a közösség. Pontosan itt egyezik meg az Egyház nagy célja és a szerzetesi intézmények célja. Ez utóbbi az Egyház szentségi jellegében azáltal részesül, hogy közösség, amelyet a Lélek tart össze, közösség, amely képes kiárasztani Isten szeretetét.

b) A II. Vatikáni Zsinat kimondja: ........az evangéliumi tanácsok: isteni

ajá

ndék, amelyet az Egyház Urától kapott és kegyelmével mindörökre megőriz. Az egyházi elöljáróság feladata a Szentlélek vezetése alatt ezen tanácsok magyarázatáról, gyakorlatuk szabályozásáról és végül megfelelő állandó életformák kialakításáról gondoskodni" (L. G. 43).

Ez gyakorlati okokból nagyon fontos. A szerzetesi intézmények nem a pápa vagy a püspökök puszta elismerése által jönnek létre, hanem a Szentlélek munkája által. A hivatalos külső elismerés tudomásulvétele a már megelőző lelki ajándéknak.

c) A szerzetesi közösségek élő intézmények. Ezért a fogadalmat senki sem egy bizonyos szövegre, vagy „az alkotmányra" teszi le, ahogy néha mondják, hanem mindenki egy élő közösségnek adja magát. És ahogy a közösség fejlődik, mindenkinek kötelessége vele együtt fejlődni,4.

d) A szerzetesi élet jövőjének kérdése valójában azonos azzal, hogy vajon Isten a jövőben is irgalmas lesz-e Egyházához? A jövőben is megadja-e neki ugyanazokat az ajándékokat, amelyeket a múltban megadott? Vagy inkább végétveti ezeknek az ajándékoknak? Isten jövő cselekedeteit nem könnyű megjósolni, de reálisabb optimistának, mint pesszimistának lenni. Amit Isten

14 A múltban nem szenteltek elég figyelmet a közösség dinamikus jellegének. A közösség eleven organizmus, amely folyamatosan fejlődik — mindig egy kicsit előbbre van leírt konstitúciójánál. Ma ez a dinamikus jelleg az alapító szellemének túlságos hangsúlyozása miatt forog veszélyben. A kegyelem és a karizma, amelyet az alapító kapott, valamiképpen hasonló a keresztségben kapott kegyelemhez. Fontos, életet ad, a fejlődés nélküle meg sem kezdődhetik. De ahogy a keresztségl kegyelmet a bérmálás, az Eucharisztia és sok más lelki ajándék teljesíti be, úgy az alapító kegyelmét és karizmáját is ki kell fejleszteni Isten újabb ajándékaival, amelyeket az intézmény tagjainak ad. A kiindulásnak nem szabad minden későbbi épület tervrajzának lennie. Inkább gyökérnek, amelyből a fa táplálkozni tud és gyümölcsöt hoz, magában hordozva elmúlt évek ízét.

35