Szolgálat 7. (1970)
21. A keresztény aszkézis legfőbb belső gyakorlatai
sében többnyire megtaláljuk a kiváló mestereket. Kérdés, egy Ágoston, még Szent Monika imái mellett is, lett volna-e Szent Ágoston Szent Ambrus nélkül? A részletteendőkben való eligazodáshoz a lelkiismeret szavát használjuk föl. 3. Az akarat Erről a nagyértékű szellemi képességünkről többször szólunk tárgyalásaink folyamán, éppen azért itt csak a lényegre szorítkozunk. a) Az akarat legfőbb hibái Minthogy az akarat legfőbb cselekvő képességünk, a cselekvésben pedig a célszerűség, vagyis a határozott célkitűzés és a feléje való egyenes és síma menetelés a legfontosabb, azért az akarat legfőbb hibája a cselekvés rendezetlensége. Ennek részei: céltalanság vagy célbizonytalanság, határozatlanság, ténfergés, pepecselés, lustaság, és mindezek mélyén a szabadakaratnak becsületességhiánya. Másik komoly baja az akaratnak az erőtlenség, a gyöngeség, amely akkor is kifejtheti hatását, ha a szabadakarat az ő legbelsejében becsületes. Nagy terheltség a szabadakaraton a szenvedélyek behatása. Ezek igen közelről érintik, mert az érzéki törekvőképességben vannak, ez a képesség pedig a szellemi törekvőképességgel, az akarattal szoros belső kapcsolatban van. — Ez a terheltség nemcsak az áteredő bűn következménye, hanem számtalan személyi engedmény, bűnre haj lás, vétkezés következménye is. A szenvedélyek többnyire kedvelt bilincsei az akaratnak. Nem könnyű tehát magának az akaratnak levetni őket. Az értelmi gőggel párhuzamosan lehetséges az akaratnak is bizonyos megmerevedése, kevélységi makacssága. Ennek legerősebb alakja az istengyűlölet motívumán felépülő önistenítés. Innen indul ki a szorosan vett szatanizmus, vagyis az akaratnak legsajátosabb belső perverzitása, gonoszsága. A földön nem sok van ebből, de nem lehetetlen. b) Az akarat nevelése A becsületességet kell legelső helyen elvileg tisztáznunk, maradéktalanul és tárgyi vonatkozásainak teljességében elfogadnunk. Ebből indul ki az akarati bajok gyógyulása, s az akaratnak fölnövekedhető egészsége. Második nagyjelentőségű eszköz: Isten előtt való teremtményi meghódolás. Ennek veleje a semmiségi tudat (ex nihilo sui et subjecti történik a teremtés), amely nem magunkra kényszerített magatartás, hanem a mi legelső és legmélyebb igazságunk világos látásából kivirágzott meggyőződés. Ebből nő ki az akarat egészségének legfőbb ténye65
