Szolgálat 7. (1970)
19. A keresztény aszkézis lélektana
inkább a kereszténységben, ahol a bűnnek roppant jelentősége és az örök büntetésnek megrázó ereje lényeges indítékul szolgál az emberi ösztönök, szenvedélyek fegyelmezésére. — Használjuk fel ezt a motívumot akkor is, ha nincs közvetlen bűnveszély. Sok szent is igen szívesen elmélkedett a pokolról. Nagy Sz. Teréz életszentségére roppant hatással volt, amikor egy látomásban Isten megmutatta neki az ő helyét a pokolban. (Ahová ti. jutott volna halálos bűn esetén Isten irgalmának híján.) f) Az örök javak érdemlése. — A keresztény élet az örök érdemszerzés roppant lehetőségével rendelkezik. Krisztus egy pohár vízzel, mint jótékony tettel kapcsolatban (ez a zsidóknál szárazság idején nem volt kis dolog) örök jutalomról beszél. Sok kereszténynek van érzéke az örök jutalmak iránt. Ilyeneknek igen hatékony motívum lehet aszketikus tények gyakorlására. g) Jézus szeretete. — Itt arról a szeretetről van szó, amely már fölmelegítette a szívet, sőt lassan az élet és cselekvés lángjává gyűlt benne. Ez a szeretet akkor is áldozatokra késztetne, ha Krisztus maga nem hozott volna nagy áldozatokat értünk, mert a szeretetnek az áldozatos szolgálat a törvénye. De hát Krisztus szeretetének is ez volt a törvénye, s ő Maga meghozta a legvégső áldozatot is érettünk, odaadta életét. Az áldozatos szeretet tehát csodálatos lendítést és kitüzesítést kap Krisztus szeretetének eszményi példájától. h) Közvetlen példák. Roppant jelentőségű motívum a körülöttünk kemény lélekkel gyakorolt aszkézis. Ha egy kis becsületesség van bennünk, nehéz ellenállni vonzó hatásának. 3. Társadalmi okok a) Viselkedési műveltség. — Nem kell nagy képzettség ahhoz, hogy magában hordozza valaki az igényt ilyen és hasonló emberi nyilatkozatokra: Ez rendes ember, ez jólnevelt gyermek, ez művelt, ez jó- modorű, ez tapintatos, ez ismeri az etikett szabályait, ennek megvolt a gyermekszobája, stb. Vagyis az átlagember igen sokat ad arra, hogy őt művelt embernek lássák és ezért mások szeme előtt meg is hoz szinte minden áldozatot, ill. elvégez minden önfegyelmezést, ami az ő hozzáértése szerint szükséges. Minél műveltebb pedig valaki társadalmilag, nemcsak annál több önfegyelmezési szempontot vesz észre, hanem annál inkább megéli annak igényét is, hogy a műveltség nemcsak kirakat, nemcsak ruha, hanem akkor valódi, hogyha a belső tartalomnak, sőt az egész személyiségnek vetülete, kisugárzása. Hatalmas motívumrendszere tehát az aszketikus gyakorlatoknak. Csak meg kell keresztelni ezeket is saját kereszténységünkkel: Krisztus-viszonyunkkal, tiszta szándékunkkal, a műveltségi balfogások (ezekből is akad elég) 51