Szolgálat 7. (1970)
12. Keresztény élet II.
12. KERESZTÉNY ÉLET II. A szorosan vett keresztény élet a kereszténységgel Krisztusba épült embernek olyan élete, amely négyszeres életének feladatait lelkiismeretesen teljesiti, s így azok célját is eléri — legalább elégséges fokon. Ha elégtelenül teljesíti, akkor már nem lelkiismeretes, de nem is keresztény élet. 1. Isten céljai az ember életfokain. a) A hármas élet. Már régebbi ismereteink alapján tudjuk, hogy Isten végcélja a teremtéssel: boldogítani másokat, teremtményeket. E boldogság csak szellemi lényben lehet öntudatos és átélt, tehát valódi, kisebb létfokon álló lényekben legföljebb kezdetleges módon létezhetik, mint pl. az állatban, a növényben az élet csodálatos rendezettsége és kiteljesedése adja nagyszerű szimbólumát a boldogságnak, az ásványban, ill. fizikai és kémiai elemekben pedig a mikrokozmosz értelmet kápráztató világa sejteti az Isten gazdag kiáradásának titkait. Az ásványt is, a növényt is, az állatot is nem önálló céllal teremtette Isten, hanem az ember céljára. Az ember ismeretében, használatában, áldozatában (lemondások) lép be a lét minden alacsonyabb rétege az ember öntudatos kiteljesedésének világába. Isten azonban nem elégedett meg azzal, hogy a lét alsóbb rétegeit csak bizonyos alárendeltségi, jogi-szolgálati viszonyba hozza az emberi szellemmel (mint ahogyan az állatok, növények, ásványok szolgálják az embert), hanem a teremtett lét minden rétegét lényeges élő kapcsolatba hozta a test és lélek önálló, egyedi, személyi egységében. Földi elme számára a titkok kikutathatatlan mélysége marad mindenkor ez az egység. Azt azonban a lét nagy törvényeiből világosan látjuk, hogy az emberben mind a vegetatív, mind az állati élet arra való, hogy a lelket kiteljesedésre segítse és a lélek kiteljesedésében ők maguk is fölmagasztosuljanak. Isten legsajátosabb céljai az emberrel az említett tudatszigetben kezdődnek, ahol az emberi szellem öntudata már érett, képessége alkalmas arra, hogy a dolgokat megítélje, közöttük eligazodjék, életét szabad választás és döntés alapján elrendezze, útra állítsa és kitartóan elvigye végcéljáig. A teremtett embernek mindenestül ez az igazi célja. Tehát testének is, érzékeinek, ösztöneinek is ez a célja. Sem a testnek, sem az érzékek16
