Szolgálat 4. (1969)
Eszmék és események - Magyar Ferenc: Bárdos Lajos 70 éves
ajtaját-ablakát bezárta és önkéntes száműzetésbe vonult, érdeklődésének a központjába a messzi múlt, az ókori Kelet egy kis népének szolgasági sorsa, felszabadulása és honkeresése került. De mig Thomas Mann József-e a szellemes írói elegancia terméke, addig Kodolányi Mózesét a téma iránti tisztelet, sőt áhítat jellemzi. Semmiképpen sem érthető félre: a tanítványát szelíden és bölcsen oktató öreg rabbi, ahogyan népe őstörténetét elmondja és ahogyan e történet egyetlen erővonalát, a legnagyobb vállalkozásokra is alkalmassá tévő istenélményt és hivatástudatot megmutatja, ez a bölcsen oktató öreg ember az író maga. Igaz, abban a pár sorban, amellyel az író Mózesét útjára bocsájtotta, csak a magasabbrendű szocialista életforma mellett tesz tanúságot, de végrendeletnek szánt művében, a „Sülyedő világ“- ban tételként hirdeti, hogy az új életformának a kereszténység és szocializmus találkozásából kell megszületnie. Kodolányi szocializmusa annak az ormánsági elesettségnek és reménytelenségnek a talajából nőtt ki, amelynek riasztó epizódjait még Móricz Zsigmond sem tudta hihetőnek elfogadni, később már hallgatni sem. Kodolányi szocializmusa a legigazibb humanizmus volt. Evvel nem kell hosszabban foglalkoznunk: akik majd életét és művét mérlegre teszik, nem fognak takarékoskodni, ha tárgyilagosak, az elismerő szóval. Mi csak azt akartuk rövid megemlékezésünkben kidomborítani, hogy Kodolányi életművében végig jelen volt a keresztény istenhit. Az „Égő csipkebokor“ utolsó sorai Mózes vajúdó anyjának, az egyiptomi hercegnőnek a leveléből pár sort idéznek: „Terád gondolok, szerelmem, kínban és örömben égve . . . távol vagy tőlem e súlyos, e keserves órán, mégis mellettem állsz, boldogan fogom a kezed . . . “ És az utolsó mondat: „Ennyi maradt utána, ez volt egész vagyona. Kincsekhez sohasem nyúlt: Izraelé voltak.“ Nem erőltetett a kommentár, ha a levéltöredékben Kodolányi istenélményének a kifejezését látjuk. Hogy kincsekhez sohasem nyúlt? Nem, mert népének csak adni tudott. Orbán Miklós BÁRDOS LAJOS 70 ÉVES Egy igaz emberről,' népünknek hű fiáról, a kiváló zeneszerzőről és európai hírű zenepedagógusról szeretnék megemlékezni, felhasználva az alkalmat, hogy Rómából, a keresztény kultúra bölcsőhelyéről köszönthetem a hetven éves Bárdos Lajost. Jóbaráti körben a lényéből mindig oly kedvesen sugárzó derűvel szokott létszám jelentést adni családja állományáról. Hetvenndik születésnapján 11 gyermeket, 4 vöt, 3 menyet, 27 unokát, meg — ahogy magát nevezi — 1 öreget, összesen tehát 45 főt tudott megszámolni a csa--------------- \ ’) Elhangzott a Vatikáni Rádióban, 1969. október 19-én. 7 97
