Szolgálat 4. (1969)

Eszmék és események - Orbán Miklós: Kodolányi János halálára

lebontották és ennek a helyén épült az új. Ennek alapkövét és oltárát szentelte fel a Szentatya. Negyed kilenckor volt egy szertartás a protestáns vértanúk helyén. A Pápa és a protestáns püspök együtt imádkozták a Hiszekegyet. A Szentatya innen indult kíséretével az alapkőletételhez. A 22 vértanú emlékére 22 fiatalembert keresztelt, 22-öt megbérmált és 22-en járultak az első szentáldozáshoz. A kereszteltek közül többen a Pál nevet vették fel. A Pápa misézőkelyhét, egy nagy festményt a 22 vértanúról és 20 ezer dollárt ajándékozott az új templomnak. A végén a Szentatya megköszönte az elnök vendégszeretetét. Dr. Obote megállapította: a Szentatya az egész nép szívét megnyerte. Tisztelete és hálája jeléül bejelentette, hogy az újonnan épített utat VI. Pál pápáról nevezi el.

D. u. 4 órára volt tervezve, hogy a Szentatya a székesegyházban papokhoz és szerzetesnővérekhez intézi búcsúbeszédét. 5 óra lett mire megérkezett. Oka: egy titkos megbeszélésen Nigéria és Biafra között igyekezett a béke útjait egyengetni. Kész lennék egy hónapig is ittmaradni — mondotta a Pápa, — ha ezáltal ez sikerülne. Fáradt volt már és röviden beszélt. Kért, legyünk hűségesek missziós hivatásunkhoz és mindig gyöngéd szeretettel a Szűzanya iránt. 7 órakor indult vissza Rómába.

Koller Mária nővér KODOLÁNYI JÁNOS HALÁLÁRA

1969. augusztus 10-én egy szívattak következtében meghalt Kodolányi János. Aug. 18-án temették el a Farkasréti temetőben. Az egyházi temetés egy órával a hivatalos előtt volt: a szertartást Kodolányi jó barátja, Belon Gellért végezte. — A nagy magyar író élete végén (1968-ban, Boldog Margit napján) visszatért a katolikus hitre. Saját kérésére, VI. Pál, II. Vatikáni Zsinat, Teilhard de Chardin, Humane vitae és cölibátus enciklikák késztették arra (saját bevallása szerint), hogy visszatérjen.

A magyar középkor szerelmese

A magyar művelődés Benedek Marcel, Tercsánszki Józsi Jenő, Hajdú Henrik és Sinka István után most Kodolányi Jánost is gyászolja. Egymásután vesztette el egy kezdeményezésekben és harcokban hősi korszaknak nemcsak tanúit, hanem klasszikus alkotóit is. Talán furcsának találhatja valaki, hogy az önmagát mindég tudatosan szocialistának valló Kodolányi János haláláról megemlékezünk, hiszen a harmincas években a katolikus közvélemény amolyan elbitangolt fekete báránynak tartotta az Ormánságban az egész országot vádoló írót, aki katolikus hitével is meghasonlott. Nos, a református hitre tért Kodolányi nem kisebb értékkel ajándékozta meg az irodalmat, mint a magyar középkor summájával. Ha Sigrid Undset két regényét a „Kristin Lawransdatter“-t és az „Olaf Audunson“-t a norvég középkor monumentális tükrének tekinthetjük és a világirodalom klasszikusai közé soroljuk, úgy ezt Kodolányi négy regényével: a Pogány tüzek-kei, A Vas fiai-val, a Boldog Mar94