Szolgálat 4. (1969)
Tanulmányok - Rezek Román: Az Eucharisztia Teilhard szintézisében
figyel, nemcsak analizál, hanem szintetizálva keres értelmet és irányt is. Ez a hüperfizika nem filozófia. Nincsenek elvont princípiumai, nincsenek filozófiai absztrakció síkjára emelt igazságai. Ez a hüperfizika nem szoros értelemben vett teológia. Teilhard módszere nem teológiai, hiszen őt a reális alapokra (vagyis nem magára a hitre) épülő hüper-fizikája segíti nagyobb látás és mélyebb lelki élet felé. Dehát mi ez a hüper-fizika? Képzeljük el (s Teilhard ezt kísérelte meg), hogy a természettudományok egy-két területén (a paleontológiában és a geofizikában) világhírű szakember az összes természettudományok részlet-eredményeit általános törvényekbe szintetizálja, vagyis az egyes szaktudományok fölé (hyper, ultra) emeli. Merész — és minden korban újra megkísérelhető vállalkozás! ... A szaktudósok közül többen „tudománytalan vállalkozásának fogják minősíteni. A magukat valódi filozófusoknak gondoló szellemek jogtalan és alaptalan filozofálásnak vélik. A szakmabeli teológusok pedig (legalábbis egyesek) köny- nyedén odavetik: „Ugyan kérem, ez csak misztika, vagy szép költészet!" . . . Teilhard sosem akart sem filozófus lenni, sem teológus. Számtalanszor megmondotta és le is írta, hogy csak tudományos tényeket szintetizáló hy- perfizikát óhajt alkotni. S szerényen elénk tárja nagy törvényeit: pl. a bonyo- lódás/tudat törvényét, az egyesülés törvényét, a visszafordíthatatlanság törvényét, stb. (Mindezek bemutatására külön hosszú tanulmányok kellenének, de erre itt most nem vállalkozhatunk. Alkalmazásuk lehetősége viszont ki fog tűnni az alábbiakból. Utak az Omega felé c. tanulmányom négy kötete hosszan elemzi ezt a kérdést).') Mivel a hüper-fizika a tudományok eredményeit emeli egyetemes síkra, ezért elkerülhetetlenül nyúlik filozófiába és teológiába is, hiszen a hüper-fizikai törvények a valóság egész területére érvényesek, — de mindig analóg értelemben. Két szó a hüper-fizikai törvények alkalmazásáról Teilhard szemléletmódjában minden valóságos létezőnek kettős „arcéle" van, vagyis kettős aspektussal beszélhetünk róla: 1) Az anyagi „arcéi“ (vagy fázis) a külsőt mutatja, a „foghatót", az anyagit, a szervezésre-váró, képességeit felajánló valamit: ') P. Rezek magyarra fordította Teilhard de Chardin minden írását. E tizenhét kötetnyi sokszorosított munkából egyelőre csak Az emberi jelenség és a Benne élünk ( = Az Isteni Erőtér) jelent meg könyvként is. Most készül A Minden- ség himnusza c. kötet kiadása, amely kitűnően egészíti ki a Budapesten most megjelent Teilhard-antológiát (Dienes Valéria munkája). — P. Rezek eddig tizenöt (sokszorosított) kötetben kommentálta és fejlesztette tovább Teilhard világképét. — Külön kérte Szerkesztőségünktől, hogy az itt közölt tanulmányában elhagyhassa a bibliográfiai jegyzeteket, mert ezzel kétszeresre növelné tanulmánya terjedelmét. (A Szerkesztőség megjegyzése) 60