Szolgálat 4. (1969)
Tanulmányok - Galambos Irén: A liturgia reformja a zsinat után
felszólítja a híveket, majd rövid csendet és lelkiismeretvizsgálatot tartunk. A bűnbánati aktus többi részét többféle módon végezhetjük. Az első forma a megrövidített Confiteor. A második forma szerint a bevezetés és lelki- ismeretvizsgálat után rövid párbeszéd következik. Az ugyancsak párbeszédes harmadik forma pedig magában foglalja a Kyriét is, amennyiben az egyes felszólításokra „Uram irgalmazz“, ill. „Krisztus kegyelmezz" a felelet. A pap a bűnbánati aktus végén a szokásos feloldozási imát mondja. A Kyriet is egyszerűbben végezzük. A pap felszólítását csak egyszer ismétli meg a nép. Az Úr- és az apostoli kor szentjeinek ünnepein, ezenkívül — advent és nagyböjt kivételével — minden vasárnap énekeljük vagy mondjuk a Glóriát. „Ezzel az ősi és tiszteletreméltó himnusszal dicsőíti a Szentiélekben ösz- szegyült közösség az Atyaistent és a Bárányt." A karácsonyi és húsvéti idő hétköznapjain és általában a szentek miséiben elmarad. A szentmise bevezető rítusa a napi könyörgéssel zárul. A pap egyszerűen csak „Könyörögjünk“-kel szólítja fel a közösséget. Az „Úr legyen veletek" csak az evangélium, a prefáció és az áldás előtt maradt meg. A felszólítás után rövid csendet kell tartani, hogy tudatosítsuk magunkban: az Isten színe előtt állunk. Az új könyörgések korunk emberének igényeit jobban tekintetbe fogják venni. Az ige liturgiája Az egyház, a zsinat kívánsága szerint, Isten igéjének bőséges asztalához hív bennünket, mielőtt áldozati asztalához járulnánk. Ez az ige-istentisztelet, két olvasmányból és az evangéliumból, a közöttük lévő énekekből, a homiliából, a hitvallásból és az egyetemes könyörgésekből áll. Az olvasmányok új rendjével azt akarjuk elérni, hogy a misének ez a része gazdagabb és változatosabb legyen. A vasár- és ünneonapi misékben az evangéliumot két olvasmány előzi meg: az első általában az Ószövetségből, a második az újszövetségi levelekből való. Hétköznapokon csak egy lecke van, de külön olvasmányt tartalmaz a lectionale minden napra. Csak a nagy ünnepek olvasmányai ismétlődnek minden liturgikus évben, míg a hétköznapok számára kétéves, a vasárnapok számára pedig három évre szóló olvasmány-rend az előírás. Az olvasmányok rendjében kettős elvet alkalmaztak: a tematikus és a folyamatos olvasmány rendjét. A nagy ünnepeken és az egyházi év jelentősebb időszakaiban (advent, nagyböjt, húsvéti idő) úgy választották ki az olvasmányokat, hogy azok összefüggjenek egymással, kiegészítsék, magyarázzák egymást. Ez a szempont érvényesült különösképpen az ószövetségi szövegek kiválasztásánál. Az évközi hétköznapokon viszont az un. „lectio continua“ vagyis a folyamatos olvasás elvét követi az új rend. A húsvéti időben pl. Jézus búcsúbeszédét halljuk, az évközi hétköznapokon pedig az egyik évben Márk evangéliumát szinte teljes egészében, a másik, ill. harmadik évben pedig Máté és Lukács evangéliumának saját — Márktól eltérő — részeit. Folyamatos olvasmányként kapjuk a karácsonyi időben János első levelét, a húsvéti idő első olvasmányaiban pedig az Apostolok Cselekedetét. Az évközi hétköznapokon Szent Pál és Szent Jakob levelei is folyamatos olvasmányként kerülnek sorra. Az első olvasmányt, ha csak lehet, ne maga a pap, hanem az 27
