Szolgálat 4. (1969)

Könyvszemle - Szabó Ferenc: Isten barátai (Weissmahr B.) - J. Laplace: Le prétre a la recherche de lui méme (Szabó F.)

liumi üzenet nemcsak „beteljesíti" a zsidó „várakozást", hanem messze túlszárnyalja azt. „Jézus igénye — ez egyúttal személyének a történeti kutatás eszközei számára hozzáférhetetlen, de a hit számára sem racionálisan feloldható „titka“ — és az isteni „igazolás", melyet feltámadása jelent, repesz- tette szét a zsidóság kereteit. Ezért lett a tanítványok kicsiny seregé­ből és Jézus „híveiből" gyülekezet, ez pedig több, mint az idők árjában elsüllyedő irányzat vagy szekta. Ezért találta meg a feleletet a vallásos keresés kérdéseire az egész antik világ a keresztyénségben" (455. lap). Kovács Károly könyvét mindvégig élvezettel olvassuk. Lendületes stílusában csu­pán a protestáns szóhasználat archaizmusa (kegyesség, bűneset, váltság; no meg a keresztyén-keresztyénség állandó visszatérése) zavaró egy kicsinykét a katolikus olvasó számára. A bőséges név- és tárgymutató lehetővé teszi azt, hogy az alaposan dokumentált munkát amolyan bibliai lexikonnak is használhassuk. Kovács könyve szerencsésen kiegészíti Dr. Szörényi Andor A Biblia világa c. fontos müvét, amely nem annyira az általános bevezetőre, hanem inkább a különleges bevezetőre (az egyes újszövetségi könyvek megvilágítására) helyezte a fő hangsúlyt. Dicséret illeti Molnár József nyomdáját is a szép kiállításért. Szabó Ferenc Szabó Ferenc, Isten barátai. Hitünk korszerű bemutatása. Róma, 1969. 120 old. Szabó Ferenc legújabb könyvében rövid és áttekinthető formában tárgyalja a ke­resztény hit alapvető igazságait. Könyvét elsősorban a mai fiataloknak szánta. Fele­letet akar adni azokra a nehézségekre, amelyek a gyermekes vallási elképzelések és a modern (tudományos) szellemiség ütközéséből születnek. A hit igazságairól van tehát szó, ami azonban nem elmélet, hanem élet. A könyv legnagyobb érdeme éppen az, hogy mindenütt kiemeli a hit egzisztenciális dimenzióit. A hitet nem elvont tan­rendszerként mutatja be, hanem mint az élő, küszködő, az igazságot kereső és vég­eredményben minden tettében szeretetre sóvárgó ember személyes feleletét azzal az Istennel szemben, aki önmagát Jézus Krisztusban mint személyes szeretetet nyilat­koztatta ki. Alapgondolata: a kereszténység személyes életközösség Istennel. A ke­resztények Isten barátai, mint a könyv címe is mondja. — E kis könyv tartalmilag két főrészre oszlik. Az első rész, melynek címe „Tudom kinek hittem“, három, a hit alapjait érintő kérdést tárgyal. Bemutatja azt az utat, amely elvezet a személyes Istenben való hithez. Ezt követően kifejti, hogy a keresztény hit nem a magányos embernek a viszonya az Istenhez, hanem közösségben, az egyházban fejlődik és feje­ződik ki. A harmadik fejezet a keresztény hit történeti alapjaival foglalkozik és ki­mutatja, hogy a „hit Krisztusa“ azonos a „történeti Jézussal". A második rész „Mit kell hinnünk“ cím alatt sorraveszi az Apostoli Hitvallás ágazatait. A szerző biztos kézzel válogatta ki azokat a szempontokat, melyek ma különösen is fontosak, és így a könyv kis terjedelme ellenére jól megalapozottan fejti ki a Credo igazságait. Weissmahr Béla J. Laplace SJ: Le Prétre á la recherche de lui-méme, Ed. du Chalet, Lyon, 1969, 300 lap. Az ma már mindenki előtt világos, hogy a papság válságban van. Ez a válság súlyos, hiszen végső elemzésben a hit válsága. De rá keil mutatni a baj okaira és keresni kell az orvoslást is. Bizonyos szempontból a pap mai krízise csupán a modern világgal szembenálló Egyház krízisének megnyilatkozása, vagy még továbbmenőleg: a modern ember krízise. A pap a maga módján éli meg válságban sodródó korunk problémáit. Körülbelül a fenti mondatokban lehetne összefoglalni a jezsuitái J. Laplace remek könyvének tételét. „A pap, keresve önmagát“: maga a cím jelzi a vállalkozást. Meg­mutatni a válságban sodródó papoknak, miképpen élhetnek autentikus életet mint emberek, hívők és papok; egyszóval: miképen találhatják meg önmagukat, elveszített 102

Next

/
Thumbnails
Contents