Szolgálat 2. (1969)
Könyvszemle - K. Rahner: Igehirdetés és mitosztalanítás {-ó-c)
KÖNYVSZEMLE K. Rahner: IGEHIRDETÉS ÉS MÍTOSZTALANÍTÁS A Concilium c. nemzetközi folyóirat 33. száma (1968 március) az igehirdetés lelkipásztori problémáival foglalkozik. K. Rahner vezércikke után H. Schlier az Isten Igéjének újszövetségi teológiáját vázolja fel. Ezután következik K. Rahner tanulmánya: „Az igehirdetés feladata a mítosztalanítás problémájával szemben", amelyet most majd röviden ismertetünk. O. Schreu- der OFM az igehirdetés mehanizmusait vallásszociológiai szempontokból tanulmányozza. Y. Congar a kultusz (szentségi élet) és az igehirdetés kapcsolatát világítja meg. F. Böckle morálteológus arról ír, milyen sürgető erkölcsi témákat kell kifejteni a mai prédikációkban. Az evangélikus H. Goll- witzer tanulmányának címe: „Teológiai megfontolások a ,'Megváltás mai hirdetéséről’. D. Castagna argentin pap ezt a kérdést veti föl: „Prédikálniok kell-e manapság a világiaknak?“ L. Waltermann arról szól, miként lehet felhasználni a rádiót az igehirdetésben. Igen érdekes a többek által összeállított .Bulletin', amely arról tájékoztatja az olvasót, hogy a különböző európai és amerikai országokban milyen konkrét nehézségek merülnek fel az igehirdetésben és milyen intézmények, kiadványok segítik a papságot a prédikációban. K. Rahner tanulmányának elején röviden utal R. Bultmann törekvésére, aki elsőnek alkalmazta a Szentírás értelmezésében az azóta divatossá vált fogalmat, az ,Entmythologisierung‘-ot. (Magyarra ,mítoszfosztás'-sal vagy ,mí- tosztalanítás'-sal fordíthatjuk, bár egyik sem fejezi ki pontosan azt, amit maga Bultmann akart. Lényegében a misztikus elemek értelmezéséről van szó.) Rahner ebben a cikkében nem akarja önmagában tárgyalni a mítosztalanítás nehéz kérdését, hanem lelkipásztori szempontból vizsgálja az igehirdetést és ennek kapcsán tér ki a keresztény üzenet ,mítosztalanítására‘, a Biblia mai értelmezésének e központi problémájára. Úgy szemléli a mítosztalanítást, mint a bibliai üzenet modern nyelvre való lefordításának folyamatát. Hogyan prédikáljunk ma — az exegézis és a teológia mai helyzetének figyelembevételével-, hogyan hirdessük az evangéliumi üzenetet? Elsősorban a hogyan-ra kell választ adnunk, és csak ezután felelhetünk erre a másik kérdésre: m i t prédikáljunk? Az világos, hogy az evangéliumi üzenetet kell hirdetnünk. Csakhogy éppen ennek az üzenetnek a tartalma a Szentírásban és a hagyományban különböző megfogalmazásokban jelenik meg. Az egyház története során a hit kifejezése változik. Ezért az evangéliumi üzenetet minden korban értelmezni kell, le kell fordítani, hogy érthető legyen. Az igazi hűség nem azt jelenti, hogy ismételgetjük a hagyományos formulákat; ellenkezőleg: éppen a hűség követeli meg 88