Szolgálat 2. (1969)

Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában

ciót tartott Spanyolországban: „De ministerio verbi Dei“.18 Ebben az igeszol­gálatnak öt fajtáját mondja a Jézustársaság sajátjának: a prédikációt, a „lec­tio sacra“-t, a lelkibeszélgetést, a lelki közösséget és a lelkigyakorlatokat. Bármennyire csábitó volna, hogy mindezt az öt módozatot bemutassuk Páz­mány életében, csak kettőre térünk ki részletesebben: a szentbeszédre és a lelkigyakorlatokra. Pedig prédikációs kötetének 14 „tanúsága“ szerint a lectio sacrát is gyakorolta. Ez a régebben nálunk is szokásban volt „keresztény oktatás“: a római Gesú-templomban máig szokásban lévő templomi szentirás- magyarázat, ill. népszerű teológiai előadás. Pázmány a prédikációihoz kap­csolt tanúságok egyikében a hitet erősíti, a másikban „lelki oktatást“ nyújt.19 A lelkivezetésben pedig igazán mester volt: ezek segítségével végezte nagy­számú térítését. Két klasszikus példáját ismerjük: a komjáti lelkész Veres­marti Mihály katolizálását, amelyet a konvertita maga részletesen leír „Meg­térése Históriájában“. A másik a már öregedő Pázmány nagy „fogása", Dunán­túl későbbi nagytekintélyű főkapitányának, Batthyányi Ádámnak megnyerése, özvegy édesanyja csak lassan kezdte sejteni, hogy Ádám fia „nemcsak Illés- házi Kata szép szeméért“20 fordul meg oly gyakran Pozsonyban és Nagy­szombatban. A konverzió teljes csöndben történt, de Pázmány meghitt leve­lekben továbbra is vezette lelkifiát. Megemlítjük még, hogy Pázmány téríté­seiben elég nagy helyet foglalnak el az élénk asztali beszélgetések: fehér asztal mellett vitatták meg az egyházak kontroverz kérdéseit.21 Sőt, ha Nadal ötös módozatát kiegészítjük egy hatodikkal, akkor meg kell említenünk a magyar jezsuita teológiai előadásait a gráci egyetemen: a hitről és a meg­testesülésről szóló mély traktátusai tanúskodnak arról, hogy Pázmány ezek­ben is igeszolgálatot látott.22 4. Pázmány lelkigyakorlatos beszédei Amikor Pázmány prédikációit nyomdába adta, a nagy természetfeletti szándék volt a döntő: „ha Isten tisztességére és a magyarországi anyaszent- egyház épületire szükséges-e“. A második motívumot illetően látja „az Isten Igéjének éhségét“, tudja, hogy a „papok szűk voltáért“ nem adhat minden­hová egyházi embert, azért licentiatusokra és világi főemberekre kellett bízni, hogy „postillát olvassanak“ és ezzel „házok népe között püspöki tisztet viseljenek". A papoknak is segédkönyvül szánta: „hiszen a plébánosok nem egyaránt tudósok, nem is egyaránt bévesek könyvekkel és így a prédikáció csináláshoz sem egyaránt érkeznek“. De szánta szerzetes, egyházi és világi emberek lelki vigasztalására lelkiolvasmánynak is.23 18) MHSJ, Nadal IV 653-670. 19) Pl. ÖM VI 324-328. 20) Iványi J., Pázmány Péter kiadatlan levelei (Körmend 1943) 8. 21) Pl. Naprágyi Demeter püspök asztalánál: Sik, Pázmány. 22) Csak el kell olvasni „De Incarnatione Verbi“ klasszikusan szép prológiumát, amelyben bemutatja Krisztust mint „facies Dei, finis omniutn, fructus terrae“-t: Op. Omnia V 355-359. 23) ÖM VI p. XXI-XXII. 50

Next

/
Thumbnails
Contents