Szolgálat 2. (1969)
Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában
évekből sincs ilyen emléknek nyoma. A jezsuita szónokok, — talán hallotta Bellarmint is — csak azért sem lehettek döntők szónoki felfogására, mert nem a nép, hanem a szerzetesek számára és azért latinul beszéltek. Még legközelebb érezhette a maga prédikációs elgondolásához a bécsi Scherer módszerét, de a nálánál sokkalta szürkébb, tudóskodóbb Scherertől sem tanult semmit szónoki művészete számára. Európa akkori nagy szónokait kizárva, Sik Sándor az egyetlen magyar Telegdiben fedez fel „elődöt“. Ezen megállapítások korrigálásra szorulnak. Pázmánynak a jezsuita szabályok előírása szerint részt kellett vennie a vasárnapi szentbeszéden és a délutáni lectio sacrán (szentírás-magyarázaton). Ami pedig nyelvismeretét illeti, egy bécsi katalógus kiemeli, hogy valamennyire tudott lengyelül.13 A tudás első foka a beszéd megértése. Bellarmint nemcsak „hallotta“, hanem közel két éven át kéthetenként élvezte és a Kalauz első könyvének tanúsága szerint leikébe szívta az apologéták fejedelmének remek házi exhortációit, amelyeket a segítő testvérek kedvéért nem latinul, hanem olaszul tartott.14 Pázmány Magyari-Feleletében hivatkozik arra, hogy nem egyszer hallotta, milyen kemény szavakkal ostorozták a pápa jelenlétében az udvar bűneit.15 A Vatikánban nemcsak a Vili. Kelemen pápa által annyira kedvelt népies kapucinus páter szónoklatait hallgatta, hanem a Collegium Romanum retorikatanárainak alkalmi beszédeit — talán a nagytekintélyű Toledo bíborosét is. Pázmány tehát igen élénken vett részt az olasz prédikációs életben. A XVI. század legnagyobb osztrák szónokát, P. Scherert szintén gyakran hallotta, hiszen a bécsi kollégium templomának vasárnapi és a Szent István bazilikának udvari szónoka volt. Mintha Pázmány „homiletikáját“, „a keresztény prédikátorokhoz szóló intést“ valamennyire Scherer prédikációs kötetének szónoki szabályai sugalmazták volna.'6 Ami viszont Telegdi befolyását illeti, maga Pázmány állítja: „én írásiban egyebet nem olvastam, hanem csak négy vagy öt prédikációját.“ 17 Szerény véleményünk szerint az annyira fogékony lelkű Pázmány a négy ország fővárosában, amelyekben nevelődött, mélyen magába szívta nemcsak a tájak szépségét, a kultúra emlékeit, az emberek tarka világát, hanem a kor legnagyobb szónokain keresztül az igehirdetők igeszolgálatát is. 3. Igehirdetésének fajai A szentignáci lelkiség egyik legjobb ismerője és fáradhatatlan tolmácsolja, P. Nadal Jeromos, a jezsuita apostolkodás módozatairól remek instruk13) Catal. Collég. Viennensis, Dec. 1590: „Hungaricam (se. linguam) novit et parum polonice. L 14) Pázmány Bellarmintól legalább 20-22 házi exhortációt hallott. Esek hatásáról másutt fogunk beszámolni. 15) ÖM I 60. 16) B. Duhr, Die Geschichte der Jesuiten in Ländern deutscher Zunge im XVI. Jahrhundert (Freiburg, Herder 1907) 808-809. 17) Tiz Bizonyság (1605) OM I 469. Két prédikációjára utal is: Dom. 3. Adv. és Dom. p. Epiph. 4 49
