Szolgálat 2. (1969)

Tanulmányok - Norbert Lohfink: A szentírás megértése

nélküli, egyenesen magától értetődő folyamat, egészen szem elől tévesztik, hogy a csodák e legnagyobbja mindig is megadatott nekik, s ezzel összehasonlítva a történeti részlet-ismeretek szerepe csak másodlagos, származék- jellegü; erre még mindig van idő, és ezt szükség esetén akár nélkülözni is lehet a fődolog elveszítése nélkül. Még rosszabb, ha a Biblia olvasója azt a benyomást szerzi, hogy a modern bibliai tudomány irodalmi és történelmi eredményeinek hatására összeomlott eddigi bibliaértelmezése. Kivéve azt az esetet, ha valaki csakugyan teljesen félreértette volna a Bibliát, ez a benyomás mindig csalóka. Ha valaki azt mondja: „Minden inogni kezd, semmi sem bizonyos többé“, akkor az efféle kijelentések pánikhangulatból származnak. A pánik pedig félreismeri a valóságot. Nem lát tisztán többé.

Könnyen megmagyarázható, hogyan jön létre ez a pánik. Egyszerű emberek gondolkodása gyakran nagyon egész-jellegű. így pl. Péter Fülöp Cezáreája- beli vallomásának leírása olyan szorosan összekapcsolódik bennük az ott mondott szavak igazságával, hogy a kettő teljesen egyet alkot. Ha már most a bibliatudós körülkritizálja a leírást (így érzik ezt ezek az emberek), akkor számukra ez nem csupán a külsőségeknek, hanem a szöveg voltaképpeni kijelentésének a kritikája is. Nem tudják — vagy legalábbis elsőre nem tudják — elválasztani egymástól a külsőségeket és a tulajdonképpeni kijelentést, és akkor „minden" ingadozni kezd számukra.

Mihelyt az ilyenfajta embereknek sikerül átlátni a bibliai tudomány történelmi és irodalmi ismereteinek korlátolt hatótávolságát, azt is belátják, hogy a tulajdonképpeni mondanivalóból ez mit sem vesz el. Sőt egy következő lépéssel azt is hamarosan meglátják, mennyire előmozdítják mégis a tulajdonképpeni mondanivaló megismerését a bibliai tudomány eredményei.

Boldogulhat a világi ember minden bibliai tudomány nélkül? Elméletileg és elvileg igen. A tudomány értelme nem a közvetlen hithirdetés, hanem a hitről való tudásunknak és e tudás alapjainak elmélkedő megragadása. Valahol az Egyházban művelni kell a tudományt. De nem mindenkinek.

Mindamellett Középeurópában a tudat helyzete ma olyan, hogy mégis csak igen kevés ember élhet felelős keresztény életet a hitről való tudásuknak bizonyos átelmélkedése nélkül. Ennek során ténylegesen mégsem lehet egészen elhanyagolni a bibliai tudományt. De amit magunkkal kell vinni belőle, az olyan kismértékű, hogy a laikusnak is elérhető és teljesíthető.

A helyzetet a következő jellemzi: természettudományos és történeti tudatunk annyira kifinomult, hogy a Biblia olvasásakor magától merül föl egy egész sereg probléma. Ezek ugyan a Biblia tulajdonképpeni mondanivalóját tekintve mellékesek, de minket mindaddig nyugtalanítanak, míg tisztán nem látunk. Itt a bibliai tudományt kell segítségül hívnunk. Továbbá a legkülönbözőbb utakon tudomást szerzünk a bibliai tudomány ilyen% meg ilyen eredményéről. Akkor természetesen összefüggő áttekintésre kell szert tennünk, nehogy ez megzavarjon bennünket a Bibliához való közvetlen közelítésünkben.

28