Szolgálat 1. (1969)

Könyvszemle - Ritter Márton: Egy magyar lelkiíró sikerei külföldön

lógiáról beszélni. A felelet mindig ugyanaz volt: ha a pszichológia azt jelenti, mi lehetséges az ember számára, . . . akkor Jézus számára nem létezik . . . Amit Nála tenni lehet, az mindig csak egy: meglátni és megmutatni, hogyan mond csődöt Nála — az .egészen Más‘-nál — minden emberi magyarázat.. (4).

„Jézus esetében minden emberi magyarázat szükségképpen csődöt mond"

— ez Boros könyvének is alapgondolata.

Éppen ezért sorraveszi Jézus földi életének megnyilatkozásait — szere- tetét, alázatosságát, beszédeit, irgalmasszívűségét, a világban való idegen- ségét, a bánat, a hit és remény hiányát, megkísértését és hallgatását —, hogy megmutassa: Jézus mindezekben az alapvető emberi magatartásokban egészen más volt, olyan, hogy ezt emberileg megmagyarázni nem lehet. A következtetés mindig ugyanaz: Jézus nem lehetett pusztán ember, Ö több

— Isten!

Megváltott élet

Boros két első könyvénél nemcsak azért időztünk hosszasabban, mert ezek alapították meg hírnevét és tették közkedveltté olvasói előtt, hanem azért is, mert ez a két könyv olyan, mint a jó operanyitány: csirájában már magukban foglalják következő könyveinek alapgondolatát is.

„Erlöstes Dasein“ c. könyve (5) pl. első művének gondolataihoz nyúl vissza: ismét a halál, ill. az azt megelőző és közvetlenül követő problémákat dolgozza fel: a betegséget, a szenvedést, majd az örök életet és feltámadást.

Betegség, szenvedés, halál, örök élet — kétségtelenül olyan témák, amelyek mindenkor foglalkoztatják az embereket. De tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy semmiképpen sem új témák. Inkább azt lehetne mondanunk, hogy Boros szinte előszeretettel foglalkozik „elcsépelt“, hogy azt ne mondjuk „banális" problémákkal. Ami benne új, az nem az, amiről ír, hanem az, ahogyan beszél róluk.

Ha Boros első könyvében inkább a teológiai tartalom volt túlsúlyban, ennek a könyvnek alcíme már világosan mutatja, hogy itt igazi „elmélkedésekéről van szó. Elsősorban nem tanítani akar, hanem elgondolkoztatni.

De ami ennél sokkal fontosabb, az a feltett kérdések megoldása. Első tekintetre úgy tűnik, mintha ez a kifejezés — „megoldás" — ebben az ösz- szefüggésben nem is lenne helyénvaló. Boros nem ad — a szó hagyományos értelmében — „megoldást". Sok lelkiíró „megoldása" ugyanis abban 4 5

(4) GUARDINI, Romano: Der Herr. Betrachtungen über die Person und das Leben Jesu Christi. Würzburg 1951, Werkbund-Verl. — 533. old.; idézve: Der anwesende Gott. 219. old.

(5) BOROS, Ladislaus: Erlöstes Dasein. Theologische Betrachtungen. (Mainz 1965), Matthias-Grünewald-Verl. 131 p.

79