Szolgálat 1. (1969)

Eszmék és események - Békés Gellért: A keresztény egység ügye Uppsalában

az egyházak, s ebben a katolicitásban felfedezik belső összetartozásukat, s annak szükségét, hogy ez — tanúságképen Krisztus mellett — látható egységükben is kifejezésre jusson.

Az egyház egyetemes küldetésének új felismeréséhez kapcsolódik a keresztényeknek a mai világ iránt érzett közös felelősségtudata. Az egyháznak ugyanis nemcsak az a feladata, hogy Krisztusban Isten-közösségre vezesse az embert, hanem az is, hogy ennek az Isten-közösségnek lelki erőit az emberiség szeretet-közösségének megteremtésére és fenntartására fordítsa. Az Uppsalában kialakult szóhasználat szerint, a kereszténység vertikális dimenzióját a horizontális, evilági dimenzióban kell kivetítenie. W. A. Visser’t Hooft, aki húsz éven keresztül volt az EÖT főtitkára, ezt úgy fejezte ki, hogy az a keresztény, aki visszautasítaná, hogy felelősséget vállaljon a társadalom kitaszítottjai iránt, „éppúgy az eretnekség bűnébe esnék, mint az, aki valamely hittételt tagad“. A közgyűlés semmi esetre sem tévedt ebbe az eretnekségbe, mivel hat szakcsoportjából kettő a gazdaságilag fejlett népeknek a fejlődésben lévők iránti felelősségével, a társadalmi igazságosság és a nemzetközi béke kérdésével foglalkozott.

Éppen a gazdasági fejlődés kérdéséről szólt a közgyűlés egyik legérdekesebb előadása. Dr. Barbara Ward (Lady Jackson) közismert angol nemzet- gazdász, aki, mint katolikus nő, a szentszéki „Justitia et Pax“ bizottságnak is tagja, felvetette a „világadó“ kérdését. Elgondolása az, hogy a gazdaságilag fejlett országok nemzeti brutto jövedelmük egy százalékát egy megszervezésre váró világbank közvetítésével a gazdaságilag fejletlen népek nemzetgazdaságának tervszerű kifejlesztésére fordítsák. A „fehér rasszizmus, vagy népek világközössége“ égető dilemmájával James Baldwin amerikai néger író foglalkozott. Lord Caradon angol diplomata, aki szintén erről a kérdésről beszélt, végeredményben ugyanarra a megállapításra jutott, mint a türelmetlenebb néger író: az emberiség békés fejlődése attól függ, hogy ki tud-e alakulni a különböző népfajok és kultúrák egyenlő jogon alapuló világközössége.

A mai világ problémáinak tárgyalását főleg az ifjúsági részvevők kísérték élénk figyelemmel. Éles kritikájukkal, amelynek a kétnaponként megjelenő „Hot News“ című kőnyomatosukban és a „Club 68" vitaestjein adtak hangot, állandóan tűz alatt tartották a közgyűlést. Egy tüntető csoportjuk, Stockholmból Uppsalába vonulva, memorandumban adta át a vezetőségnek az ifjúság követeléseit. A „fehér rasszizmus“ elitélését, a „harmadik világ“ hatékony megsegítését, a „világadó“ bevezetését még az uppsalai kated- rálisban is sürgették felirataikkal.

Róma és Genf között az együttműködés éppen a mai világ iránt érzett közös felelősségtudat vonalán kezdődött. A Szentszék kiküldöttei, a „Gaudium et Spes“ zsinati konstitució és a „Populorum progressio“ enciklika tanítását képviselve, résztvettek az EÖT által „Egyház és Társadalom“ cím70