Szolgálat 1. (1969)

Egyház szava - A bíborosi bizottság nyilatkozata a holland katekizmusról

könyvben a dokumentumhoz fűzött kommentár olyan véleményeket tulajdonít a Szentszék által kinevezett teológusoknak, amelyeket ők nem vallottak, és jelentéktelennek minősíti a holland katekizmus kifogásolt pontjait. Továbbá módosítást csak azon a három ponton javasol, amelyeket a Szentatya kifejezetten bírált. A kérdéses könyvben helytelenül alkalmazzák egyes modern exegéták értelmezését a gyermekség evangéliumával kapcsolatban. Míg ugyanis az idézett szerzők Jézus születését az Úr gyermekségének legfontosabb tényei közé sorolják, a könyv a katolikus hittel ellenkezően azt állítja, hogy nem kell megkövetelni a hívőktől a Jézus szűzi fogantatásában való hitet a maga testi és lelki valóságában, hanem elégséges egy bizonyos szimbolikus jelentés elfogadása. Az ilyen publikációk csak megnehezítik a holland katekizmus jelentős problémájának a megoldását. Minthogy a katekizmus ma már négy nyelven forog közkézen, mielőtt a javított kiadás megjelenne, a bíborosi bizottság szükségesnek látta a kívánt módosítások közzétételét. így a hívek világosan láthatják, miként kell vélekedniük és tanúságot tenniök az üdvösség jóhiréről teljes egyetértésben Krisztus Egyházával és Péter székével.

A doktrinális rész

A bíborosi bizottság a következő tiz ponton kíván módosítást, mindig a Szentirásra, vagy az Egyház hivatalos tanítására hivatkozva:

1) A teremtés. A katekizmusnak ki kell jelentenie, hogy Isten a látható világon kívül tiszta szellemeket, angyalokat is teremtett és hogy az emberi lelkek, mivel szellemi természetűek, Isten közvetlen alkotásai.

2) Minden ember vétkezett Ádámban. Az emberi nem eredetének és lassú kifejlődésének kérdése új nehézségeket vet föl az eredeti bűnnel kapcsolatban. Mindazonáltal a katekizmusnak hűségesen elő kell adnia az Egyház tanítását, amely szerint az ember történetének kezdetén föllázadt Isten ellen s így maga és vele együtt minden leszármazottja elveszítette a kezdeti megigazultságot. Minden embert elér a bűnnek ez az állapota, az emberi természet közös volta, átszármazása miatt. El kell kerülni azokat a kifejezéseket, amelyek azt jelenthetnék, hogy az emberi nem egyes tagjai csak annyiban sebzettek az eredeti bűntől, amennyiben kezdettől fogva bensőleg alávetik magukat az emberi közösség befolyásának, annak a környezetnek, ahol a bűn uralkodik.

3) Jézus szűzi fogantatása. A katekizmus világosan jelentse ki, hogy a Megtestesült Ige Szent Anyja mindig szűz volt és kifejezetten vallja meg Jézus szűzi fogantatását, amely megfelel a megtestesülés misztériumának és ne csupán a szűzi fogantatás szimbolikus jelentéséről beszéljen.

4) A Krisztus által fölajánlott elégtétel. Minden félre- érthetőséget el kell kerülni Krisztus áldozatának leírásánál. Isten úgy szerette a bűnös embereket, hogy Fiát küldte a világba. Általa akart kiengesztelni mindeneket magával. Jézus önként áldozta föl magát bűnös testvé62