Szolgálat 1. (1969)

Tanulmányok - Viola Kálmán: Karl Rahner

Primat ÍRatzingerrel együtt, 11. k.), Diakonia in Christo (Vorgrimlerrel 15./16. k.), Offenbarung und Überlieferung (Ratzingerrel, 25. k.), Die vielen Messen und das eine Opfer (31. k.).

(13) Az első kötet 1954-ben jelent meg (Benziger Verl., Einsiedeln). 1967-ig hét további kötetet adtak ki. Hatása világszerte igen nagy. Már több nyelvre lefordították.

R. ismertebb írásai között meg kell még említeni a Küldetés és kegyelem (Sendung und Gnade. Beiträge zur Pastoraltheologie. Tyrolia Verl., Innsbruck 1959) címen kiadott előadásgyűjteményét. Egyes országokban, mint pl. Franciaországban, R. főként e műve által gyakorolt nagy hatást a lelkiélet, a lelkipásztori tevékenység és a teológia újjáélesztésében és elmélyítésében. *

(14) J. B. Metz, W. Kern, A. Darlapp, H. Vorgrimler: Gott in Welt. Festgabe für Karl Rahner, Freiburg (Herder) 1964, 2 kötet.

(15) „Anthropologisch gewendete Theologie“: J. B. Metz, Widmung und Würdigung, Karl Rahner, dem Sechzigjährigen: Gott in Welt, I 8.

(16) Theologische Deutung der Position des Christen in der modernen Welt: Sendung und Gnade, 13-47. Ez az előadásunk főként R.-nek Kölnben az újságírók összejövetelén kifejtett nézeteit tolmácsolja. Ezzel a konferenciájával nyitotta meg az utat egy teológiai reflexió számára, amely a modern világot, mint adottságot elfogadja és így igyekszik az egyháznak a világgal, az egyénnek az egyházzal és a hívőnek a hitetlen világgal szembeni magatartását meghatározni. A keresztény új helyzetét számtalan lelkipásztori értekezésében is érinti. Néhány fontosabb írása a Schriften sorozatban: Der Christ und seine ungläubigen Verwandten: III 419-439; über die Möglichkeit des Glaubens heute: V 11-32; Das Christentum und die nicht christlichen Religionen: V 136-158; Das Christentum und der „neue" Mensch: V 159-179; Der Christ in seiner Umwelt: VII 91-102.

Egy másfél évvel ezelőtt tartott előadásában (Theologische Reflexionen zum Problem der Säkularisation, Schriften VIII 637-666) megveti az alapját az un. „prakti- kus-egyháztani-kozmológiának“, amelynek feladata a mindenkori világot és embert a maga konkrét adottságaival, igényeivel megismerni és ennek megfelelően közölni vele az Isten szavát az adott pillanatban. Ezzel elkerülhető lenne az a sokszor szomorúan tapasztalható tény, hogy az egyház szava „süket fülekre talál". — Fontos cikke: Atheismus und implizites Christentum (Schriften Vili 187-212).

(17) Sendung und Gnade, 24. A diaszpóra-kereszténység R.-nek állandóan visszatérő témája.

(18) „. . . ein heilsgeschichtliches Muss.“ uo. 24-27. A keresztény diaszpórahelyzetének kiértékelésében látszik meg igazán R. optimizmusa. Nem indít történelmi pert azok ellen, akik felelősek voltak ennek a helyzetnek a kialakításában. Tudja, hogy nincsen önmagában rossz, abszolút rossz szituáció s ezért helyesebb a jelenlegi nem-ideális-helyzetben azon lehetőségek után kutatni, amelyek a keresztény létét biztosítják. Különben egy nemrégen megjelent tanulmányában (über die Gegenwart Christi in der Diasporagemeinde nach der Lehre des zweiten Vatikanischen Konzils) elismeri hogy a diaszpóra- helyzet nem könnyű sors (hartes Schicksal) és ezért minden helyi egyháznak feladata, hogy térítő szellemével igyekezzen diaszpóra-helyzetén változtatni. Schriften Vili, 409.

(19) R. teológiájára jellemző, hogy a tényt nemcsak elfogadja, hanem meg is akarja érteni és ezért értelmezi. A pluralizmust, különösképpen pedig a vallási pluralizmust igyekszik megérteni a keresztény lét szempontjából. (Schriften V 136. és köv., és Vili 66. és köv.)

(20) A témát „Frömmigkeit früher und heute“ címmel 1966-ban tartott előadásában fejtette ki. (Schriften VII, 11-31) R. nem mellékesen foglalkozik a lelkiélet problémájával. Sok ilyen irányú cikket írt pl. a Jézus Szíve tiszteletről, a Mária tiszteletről. Mindig a szakteológushoz méltó mélység jellemzi.

(21) Schriften VII, 11. j

(22) „Neues im Christentum ist natürlich immer die schöpferische Entdeckung

50