Szolgálat 1. (1969)
Tanulmányok - Viola Kálmán: Karl Rahner
Es geht mit einem Wort um den Menschen als auf den Gott hin zu öffnenden.“ (4) R. igyekszik megoldani azt a szerinte hamis antinómiát, amellyel egyes teológiai irányzatok megfeledkeznek az emberről azon ürüggyel, hogy „tisztán“ az Istent érjék el. Szerinte ez nemcsak az embert, hanem magát az embert teremtő Istent is lebecsülné. L. „Anthropozentrik“: LThK I 632-634 és nemrég megjelent cikkét: „Theologie und Anthropologie“, Schriften Vili 43-65. (5) L. Joseph Maréchal, Le point de départ de la métaphysique, Bruxelles 1944. Különösen az 5. kötet (Cahier V. Le Thomisme devant la Philosophie critique, Bruxelles 21949) volt nagy hatással a fiatal R.-ra. (6) Alcíme: Zur Metaphysik der endlichen Erkenntnis bei Thomas von Aquin. Innsbruck (F. Rauch), 1939, XV. 296. — 2. kiadás (J. B. Metz átdolg.) München (Kösel) 413 o. (7) A teológia és a teológiai oktatás megreformálásának a gondolata erősen foglalkoztatja R.-t. A tanulmányi reformról szóló zsinati döntések megfogalmazására nagy hatással volt a Stimmen der Zeit 1964. decemberi számában megjelent cikke. Alapvető tanulmánya: über den Versuch eines Aufrisses einer Dogmatik, Schriften I 9-47. A kérdésről a Schriften egyéb köteteiben a következő tanulmányokat találjuk: Bemerkungen zum dogmatischen Traktat „De Trinitate“: IV 103-133; Exegese und Dogmatik: V 82-111; Philosophie und Theologie: VI 91-103; Heilige Schrift und Theologie: VI 111-120; über die theoretische Ausbildung künftiger Priester heute: VI 139-167; Die Herausforderung der Theologie durch das Zweite Vatikanische Konzil: VIII 13-42; Theologie und Antropologie: uo. 43-65; Zur Geschichtlichkeit der Theologie: uo. 88-110; Die praktische Theologie im ganzen der theologischen Disziplinen: uo. 133-149. — Fontos cikke: Der Theologe. Zur Frage der Ausbildung der Theologen heute: Sendung und Gnade 339-363. R. számára a teológia reformja nemcsak a régi kézikkönyvek új átszervezésében áll, hanem a teológiának új kérdéseket kell felvetnie, új utakat kell nyitnia, új nyelvezetet kell használnia: szellemének kell megújhodnia. (8) Alcíme: Zur Grundlegung einer Religionsphilosophie, München 1941. — A 2. kiadás J. B. Metz átdolgozásában München (Kösel) 1963, 221 o. (9) Ch. Muller - H. Vorgrimler, Karl Rahner, 17. Még korai volna összehasonlítani a Hörer des Wortes hatását a teológiában azzal a hatással, amelyet Descartes „Discours de la Méthode“-ja gyakorolt a filozófia történetében. De kétségkívül úttörő munkát végzett R. amikor Kant nyomán és mondhatjuk Kantot kibővítve a vallásos megismerés, a kinyilatkoztatás megismerésének szükségszerű, a priori föltételeit tárta föl az emberben. R. munkája termékenyítőleg hatott. Erre vall pl. Eberhard S i m o n s nak nemrég megjelent könyve: Philosophie der Offenbarung. Auseinandersetzung mit Karl Rahner. Stuttgart (W. Kohlhammer) 1966, 179 o. Míg R. kizárólag a megismerés síkján vette szeműgyre a kinyilatkoztatás problémáját, Simons a kérdést áthelyezi a személyes találkozás síkjára. (10) J. Höferrel közös szerkesztésben, Herder kiadásában (Freiburg 1957-1967) jelent meg a lexikon 11 kötete. Három további kötete a II. Vatikáni Zsinat dekrétumait hozza magyarázatokkal. A lexikon 10 kötelében 133 címszót maga R. dolgozott fel. (11) Handbuch der Pastoraltheologie. Hg. von F. X. Arnold, K. Rahner, V. Schurr, L. M. Weber. Freiburg 1964. ' (12) Még a háború előtt tervbe vette Urs von Baithasarral együtt ennek a sorozatnak a kiadását. Tervét azonban csak 1957-ben valósíthatta meg. Első kötete a szentírási sugalmazás kérdéséről szól. (über die Schriftinspiration, Freiburg 1957). A Quaestiones disputatae célja fölújtani a nagy középkori teológiai hagyományt és ezzel föléleszteni a teológiai kutatómunkát és teológiai vitákat. R. további említésreméltó munkái, amelyek ebben a több mint 40 kötetes szorozatban jelentek meg: Zur Theologie des Todes (2. k.), Visionen und Prophezeiungen (4. k.). Das Dynamische in der Kirche (5. k.), Kirche und Sakramente (10. k.), Episkopat und 4 49
