Szolgálat 1. (1969)
Tanulmányok - Viola Kálmán: Karl Rahner
Viola Kálmán KARL RAHNER Karl Rahner a francia Congarral, Chen u vei, D a n i é I o u val és De L u b a c kai együtt — hogy csak a fontosabb neveket említsem — azok közé a teológusok közé tartozik, akiknek döntő szerep jutott a katolikus teológia megújhodásában s annak az új légkörnek a lassú kialakításában, amely lehetővé tette a II. Vatikáni Zsinatot. Mielőtt a 65 éves Karl Rahner gazdag teológiai témaköréből néhány alap- gondolatot kiragadnánk, szeretnénk nagy vonalaiban megrajzolni az ember és a teológus portréját. (1) Nála ugyanis e kettő elválaszthatatlan. Mint Szent Ágoston, Pascal vagy Blondel, Rahner is az emberen keresztül, az emberi szellem struktúrájának elemzése révén jut el az embert megszólító Istenhez. Az ember áll tehát Rahner érdeklődésének középpontjában. Erélyesen szembeszáll azzal a Hegel és Nietzsche óta hangoztatott nézettel, amely szerint „az Istennek meg kell halnia, hogy az ember élhessen“. (2) Rahner szerint az Isten megismerése és elismerése nem csökkenti az ember értékét, sőt ellenkezőleg, azt még jobban emeli. Mi mást bizonyít ugyanis a megtestesülés ténye, mint az ember fölemelését és összekapcsolását az isteni Valósággal? Ezért a teológia nem szakadhat el az embertől: az Ige megtestesülésének ténye éppen arra kényszeríti a teológust, hogy Istenre irányított tekintete az embert is vegye állandóan szemügyre. Rahner számára az ember nem más, mint Istenre tájolt lény. (3) Az Isten viszont nem más, mint a Szeretet, aki önmagát közli az emberrel az Egyház által. Az Isten és az ember tehát egymással összetalálkoznak. S ez a találkozás adja meg az üdvtörténetet, vagyis az ember történetiségének azt a dimenzióját, amellyel nyitva áll a Végtelen felé, s kiszabadul az időbeliség és térbeliség fojtó korlátáiból. Rahner teológiájának gyújtópontjában az ember áll. (4) Ez az ember azonban nem azonos Arisztotelész absztrakt és élettelen animal rationaleEz a cikk nem akarja bemutatni K. Rahner teljes életművét, sokrétű tevékenységét. Nem lehetett szó Rahner teológiai szintézisének bemutatásáról sem. Nem írt ugyanis teológiai Summát, jóllehet a Schriften zur Theologie I. kötetében (24-27) előrevetítette a jövő teológiájának a vázlatát. A cikk célja az, hogy — miután röviden felvázolta R. pályafutását — némi ízelítőt adjon a nagy teológus jellegzetesebb tematikájából, R. nyomán bemutassa a mai keresztény helyzetét és az új kornak megfelelő új lelkiséget. A cikk alapszövege lényegében megegyezik egy, a Vatikáni Rádióban elhangzott (1968) előadássorozat három első adásával. A rádióelőadások szövegének kiegészítéseként szükségesnek tartottuk néhány jegyzet hozzáadását. így segítséget nyújtunk azoknak, akik R. teológiáját egyéni olvasmányaikkal óhajtják kiegészíteni és elmélyíteni. R. irodalmába útmutató található a Gott in Welt. Festgabe für Karl Rahner II. kötetében, amely Herbert Vorgrimler irányítása alatt került sajtó alá. (Herder, Freiburg - Wien 1964). Könyvészete 1966 közepéig elérte az 1370 számot. 39
