Szolgálat 1. (1969)
Tanulmányok - Béky Gellért: Korunk botrányköve: a pap
nítják ki a lelőhelyet; pénzért mutogatják a bámész turistáknak. Vagy egyszerűen felrobbantják és elhordják útépítés, házépítés, díszítés céljaira az eltévedt köveket. A pap is ilyen „errant block“ ma a világban. Saját maga szemében is az, mert igen sokszor már maga se tudja, hogy s miképpen került oda, ahol éppen van. Nincs tisztában önmagával, hivatásával, a papság értelmével. Té- velyeg bensőleg és tévelyeg környezetében, amely már nem az ő környezete, nem a neki való környezet. Mintha nem is tartozna a világba; mintha egy más, egy ismeretlen milieu-ból esett volna ebbe a nem neki készített, számára idegen környezetbe ... A világ, a jelenlegi környezet szintén csak „errant block“-ot lát benne. A pap, a papság ma sok országban, keresztény népeknél is, egy roppant társadalmi talány, szociológiai kérdőjel és történelmi rejtély. Lélektanilag szinte érhetetlen fenomén, „petra scandali“, valóságos botránykő, önmagának és a világnak is. Vannak ugyan még most is elefántcsonttoronyban élő papok, akik nem veszik észre állapotukat. A valóság szavát azonban már nem lehet elhallgattatni. Sok helyen úgy van a tanulatlan, babonás nép a pappal, mint a primitiv törzsek az „errant block“-kokkal: csodálják, tisztelik s félnek tőle. Babonás, hívő áhítattal megkörnyékezik. Az ilyen babonás bámulok száma ma már rohamosan fogy. Annál nagyobb azoknak a tömege, akik már megszokták a papot. Hozzászoktak jelenlétéhez és ... nem törődnek többet vele. Élik a maguk világát, függetlenül a papok közelségétől. S közben nőttön-nő a kritikusok csoportja: „Minek a pap a huszadik században? Csak fogyaszt, de nem termel. Nem építő elem. Munkája teljesen fölösleges, elhanyagolható az emberiség boldogulása és haladása szempontjából. Nem illik bele a környezetbe, olyan mint a „vadhús“ a szervezetben. Nem csoda, hiszen a papnak nincs része az emberiség nagy küzdelmeiben; nem veszi ki részét az emberi félelemből; a többi ember reményeit, csalódásait, örömeit nem osztja. Nem e világból való. Fölösleges, akadályozó, fékező, gátló, idegen jelenség a nagy összefüggésben.“ így beszélnek az ateisták, sőt nem egyszer a „jó“ keresztények is. A pap egyszerűen csak „errant block“ a mai társadalomban és még szerencsésnek tarthatja magát, ha egyáltalán megtűrik mint történelmi, kulturális kuriózumot, hogy ünnepi alkalmakkor mutogathassák a kiváncsiaknak és az iskolában taníthassák, mint valami muzeális érdekességet. Legyünk őszinték: a pap csakugyan furcsa jelenség a mostani társadalomban. Külseje is ezt mutatja. Ha reverendában jár, ha kollárét tesz fel, pap marad. Még a nyakkendő se változtat sokat a lényegen. Csak álca, hamis címke, amivel a pap erőszakosan oda akarja magát kapcsolni a világhoz. 37
