Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Novák Attila: Szövegek fogságában? - A zsidó tradícióról
Szövegek fogságában?1 (A zsidó tradícióról) NOVÁK Attila Előrebocsátanám, hogy az itt elhangzó gondolatok a legkizárólagosabb értelemben vett sajátomak, tehát semmilyen vallás, így a zsidóság „kanonizált” véleményéhez (mármint ha egyáltalán van ilyen, amelyet egyébként kétlek) sincs semmilyen köze. Azt is leszögezném, hogy amennyire legitimnek tartom az (általam is alkalmazott) kritikai gondolkodást a zsidó hagyomány tekintetében, úgy a többi vallás vonatkozásában is elfogadhatónak tartom ezt a fajta gondolkodásmódot, már amennyiben az nem az alapok felfüggesztésére irányul. Ugyanakkor azt is leszögezném, hogyha egyáltalán a dialógus fogalmát és a benne, általa megfogalmazott elvárásokat komolyan akarjuk venni, ki kell lépnünk eddigi - meglehetősen formális - kereteinkből, mert ezek nem alkalmasak arra, hogy a legszűkebb értelemben vett korkérdésekre választ adjanak. Magántöprengéseimet adnám közre. Az élet nagy történéseit a primitív népek élik, de nem írják. Születés, esküvő: halál mind-mind alkalom arra, hogy átéljenek fontos élet-eseményeket, az újból és újból megtartott szertartások is alkalmat adnak arra, hogy a közös rítusok által gyakorolják (be) magát az életet, adják át magukat - legalább is egy kimerevített pillanat erejéig - az életszakaszok ritmusának. De nem így alakult a zsidóságnál, amely - bár valamikor maga is primitív volt -, de a Tóraadás után (melyet sokan folyamatnak és nem egyetlen eseménynek tartanak) megváltozott, ezért már régóta nem tekinthető annak, tehát egyszerűnek és kezdetlegesnek. A bibliai gondolkodás őrizte még a nyomát annak a földközeli, természeti (bár Martin Buber már a kezdet kezdetén, tehát az Ádám-Éva elbeszélésnél is látja a bipolaritást, tehát a jó és a rossz „világ” egymás-mellettiségéből adódó konfliktusát1 2) zsidó életnek, melyből évszázadok múltán nem sok minden maradt, hiszen a „Mindenható igája” („malkhut shamayim”), az egyre aprólékosabban szabályozó jogi szemlélet és (persze) ennek következményei jelentőség1 Megjelent a Kommentár folyóirat 2010/5-ös számában. 2 BUBER Martin, A zsidóság és az emberiség ([Zsidó Renaissance Könyvtár] Satu-Maré, 1925). 73
