Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Biró Tamás: Értelek, értelek… de miről beszélsz?? - A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából
a „zsigerek” szintjén is. Elkerülhetjük azt a hibát, hogy a saját elménk építőköveiből próbáljuk meg kirakni a másik vallását. Saját fogalmaink dekonstrukciója jutalmaként a párbeszéd teológiai hozadékát úgy építhetjük be vallásunk szerves szövetébe, hogy azt a hátországunk ne érezze idegen, a kirakós játékba nem illeszkedő kockának. Nem csupán a teológiai rendszerünket, hanem az ösztönös vallásosság szintjét is felül kell vizsgálnunk a párbeszéd következtében. Végül, a párbeszéd eredményét is dekonstruálva és elszakadva a teológiai korrektség béklyójától, olyan, minimálisan counterintuitive formába önthetjük azt, hogy sikerrel vehesse fel az „epidemiológiai versenyt” az antiszemitizmus meglehetősen sikeres eszméivel. A módszert Jézus „személyén” mutatom be, amely egymás „eredendő meg nem értésének” a kulcsa. Jézus kognitív reprezentációja, ösztönös szinten - amelyet a legelemibb evangéliumi történetek alapján, azok teológiai értelmezése nélkül hoz létre magának egy első századi zsidó, egy megtérített pogány vagy egy, a keresztény kultúrkörben felnövő gyermek - az „ember” ontológiai kategóriájából indul ki.20 Jézus egy counterintuitive ember, aki olyan képességekkel rendelkezik, amelyek ellentmondanak a folk-fizikának (például jár a vízen), a folk-biológiának (feltámad) és a folk-pszichológiának (mindenről tud). Ugyanúgy counterintuitive ágens, mint a zsidó Isten vagy a keresztény atyaisten, de jóval kisebb mértékben sérti meg a folk-elméleteket: testtel rendelkezik, emberként étkezik, egyszerre csak egy helyen van - legalábbis a kanonizált evangéliumi elbeszélésekben. Könnyen felépíthető mentális reprezentáció. Aki elfogadta magának ezt a Jézus-képet, az természetesen nem érti, hogy másnak mi a baja vele, miért nem töltheti be a counterintuitive ágens helyét egy „kirakós játékban”. Azonban aki elfogadta magának a közismert történetek Jézus-képét, az azonnal szembesül a teológiailag korrekt felfogással is: a Szentháromság-tannal és Jézus isteni természetével. Utóbbi maximálisan counterintuiüve, távol esik a kognitív optimumtól, és mindig később alakul ki, mint az előbbi, intuitívebb kép, meglehetős szellemi erőfeszítés eredményeképpen: a keresztény hívőnek meg kell tanulnia „legyőzni” az agyban a counterintuitivitást csökkentő folyamatokat. A te20 Talán nem árt itt megismételni, hogy „ontológiai kategória” alatt, természetesen, továbbra is az emberi agy/elme által ösztönösen használt öt alapkategóriát értem, nem pedig valamely teológiai-filozófiai rendszer kategóriáit. Utóbbiak reprezen- tálására az agy „magasabb” kognitív funkciókat használ. 65