Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Biró Tamás: Értelek, értelek… de miről beszélsz?? - A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából
nemzhet. Bizonyos életkortól kezdve a világ minden részén élő gyermek „tudja”, hogy a ló nem válik zebrává, ha csíkosra festik. A kölyke sem lesz zebra. A ló „ló volta” öröklődik, és sokkal mélyebben rejlik, mint a szőrzetének a színében. Amint a nemzeti identitást erre a folk-biológiai fajfogalomra építették fel, teljesen „magától értetődő” volt, hogy a szemita nem válik germánná, ha kikeresztelkedik, és a gyermekei is szemiták lesznek. Az ellenkezőjét állítani éppúgy counterintuitive, mint azt, hogy a húsvéti nyúl tojásokat tojik, egy mitológiai kutya macskákat nemz, vagy a majomfaj átalakul emberfajjá - az ilyen állítások elfogadása az ösztönös gondolkodási sémák megerőszakolását igénylik, külső, társadalmi, nyomásra. A faji alapú antiszemitizmus elleni küzdelemnek, akárcsak az evolúció gondolata elterjesztésének, tehát az ösztönös folk-biológiai sémákkal kell felvennie a küzdelmet, rámutatva a folk-biológia és a biológiai alapú nemzetséma tévedéseire. 3. Kognitív dekonstrukció A kognitív dekonstrukció célja az, hogy megértsük, miként reprezen- tálódnak vallási fogalmaink az emberi elmében. Ebben lesznek segítségünkre a kognitív vallástudomány fogalmai és eredményei. Az alábbiakban példa gyanánt Jézus fogalmát dekonstruáljuk a counterintuiti- vitás szempontjából. Miért nem érti a rabbi, hogy hogyan fogadhatják el egymilliárdan Jézust a megváltónak, és miért nem érti a pap, hogy hogyan utasíthatják el Jézust a zsidók? Máshol már írtam, hogy mindkét vallási rendszer egy-egy hézagmentes kirakós játéknak tekinthető, az évezredek során tökéletesen összecsiszolt elemekkel. Zsidó részről úgy tűnik, mintha a kirakós játékba egy oda nem tartozó kockát próbálnának meg a keresztények beleerőltetni. Keresztény szemszögből pedig abszurd, hogy a zsidók nem veszik észre azt, hogy az adott elem épp az adott lyukba való. A két kirakott kép hasonló (bár nem azonos), az elemek pedig olyan jól illeszkednek, hogy alig vesszük észre az illesztéseket. Amíg nem az elemekről, hanem a képekről, a két kép azonosságáról vagy különbségeiről beszélgetünk, addig nem jutunk el egymás valódi megértéséig. A kognitív dekonstrukció célja az, hogy megértsük, hogyan is illeszkednek össze a kirakós játék elemei, nem csupán intellektuális szinten, hanem mélyen az elménkben. Egymás fogalmainak kognitív dekonstrukciója révén jobban megérthetjük egymás hitét, vallását, nem csupán a magas teológia, hanem 64
